Sorozatunk következő alanyait sokféle titulussal és jelzővel lehetne illetni: házaspár, az Értsünk szót létrehozói, mindketten trénerek és mediátorok, két kisgyermek szülei, szemléletformálók, hitelesek, egyediek és valami olyat tudnak átadni, amire óriási szüksége lenne nemcsak minden szülőnek, hanem úgy általában mindenkinek. Mikor megkérdeztük tőlük, hogy a sok lehetőség közül ők saját magukat mégis hogy mutatnák be, határozott választ kaptunk: kommunikációs hídépítők.
Bemutatkozás
Dr. Skita Erika és Turáni Szabolcs az Értsünk szót alapítói, a “Beszélj úgy, hogy érdekelje…” és a “Testvérek féltékenység nélkül” elnevezésű tréningek hazai hivatalos képviselői és licenctulajdonosai. 2010 óta tréningeken, workshopokon és előadásokon segítik a szülőket, 2012 óta pedig már a pedagógusokat is, hogy megismerjék az empátiára és együttműködésre építő kommunikációt, az érzelmi intelligencia készségek használatát és az ezekre épülő nevelési szemléletet. Nem tankönyvet, száraz elméletet, különböző helyekről összeollózott tudást adnak át, hanem kipróbált, bizonyítottan működőképes gyakorlati módszert. Céljuk az, hogy szemléletváltást érjenek el a szülők és a pedagógusok körében. Az elmúlt években több, mint 600 szülővel és 300 pedagógussal találkoztak előadások, tanfolyamok során, emellett több tucat szakmai írást olvashattunk tőlük. Segítségükkel megismerkedhetünk azokkal az eszközökkel, amelyek nemcsak hatékonyabbak, mint a régen rögzült, ám kevéssé működő fordulatok, hanem építik is a felnőtt-gyerek kapcsolatokat. És hogy miként fér bele egy kétgyermekes pár életébe ennyi minden? “Ha valamit nagyon szeretsz csinálni, olyan erőket szabadíthat fel benned, amelyről nem is tudtad, hogy létezik. “ – adja meg a választ Erika.
Bpimami: A munka és magánélet közt húzódó határvonal megtartásához vannak szigorú szabályaitok?
S.E.: Jól jöhet, ha vannak szabályok. Nálunk muszáj volt meghozni azt a szabályt, hogy délután, amikor itthon vannak a gyerekek, felváltva dolgozunk, vagy hogy fél ötkor kikapcsoljuk a gépeket, és míg a gyerekek ébren vannak, nincs több munka. Ez egyszerűnek hangzik, de sok a „csak egy emailt még elküldök” csábítás, ami végül sosem csak ennyit jelent. Tanuljuk az ellenállást. A munka képes bekúszni minden más tevékenységbe, de egyre fontosabb, hogy legyen olyan idő, amikor kikapcsoljuk a gépeket, és másra koncentrálunk. Ez nekünk legjobban akkor megy, ha nem vagyunk itthon.
