Elég volt! Idén nem az autóban töltjük a karácsonyt!

Ha elég nagy a család, minden évben iszonyú szervezés a karácsony este, és karácsony első pár napja. Vannak családok, ahol már az októberben megkeződik a diplomáciai egyeztetés a programról, és csak drukkolhatunk hogy végül senki se sértődjön meg.

A férjemmel 8 éve élünk együtt, mindkettőnk oldalán szép nagy a család, egész évben sokat találkozunk a – mostmár – nagyszülőkkel, karácsonykor is szeretünk együtt lenni. Így az elmúlt nyolc év (nem, nem eemútnyócév) minden karácsonya azzal telt, hogy kora délután felkerekedtünk, és meg sem álltunk késő estig, mert azt nem lehet, hogy valamelyik szülőkkel ne karácsonyozzunk – szerencsére mind egy városban lakunk.

Nem volt különösebb presszió a család részéről, csak működtek a régi beidegződések, mi “összefésültük” a két családot, és ennek a legegyszerűbb (és egyetlen működő) módja volt az, hogy itt is egy kis karácsony, meg ott is egy kis karácsony.

Eddig nem volt okunk máshogy csinálni. Amíg csak ketten voltunk, kényelmes volt ez így, mindenki jól járt, én nem főztem, max. a süteménydömpingbe szálltam be pár rúd bejglivel, a szülők (mostmár nagyszülők) örültek, hogy együtt vagyunk, nekünk meg bőven ráért este 10-kor is ketten karácsonyozni.

Aztán született két gyerekünk, és mi igyekeztünk továbbra is mindenkivel találkozni szenteste napján -tavaly egy háromhetessel bumliztuk körbe a várost.