Ha a terhes nőt vered, a magzatot is bántod

A családon belüli erőszak hatásai köztudottan túlmennek a fizikai sérülések begyógyulásának időtartamán. A bántalmazó családban felnőtt gyerekek későbbi életük során hajlamosabbak pszichés zavarokra, egyes testi betegségekre, és a békében és szeretetben nevelt csemetékhez képest nagyobb eséllyel lesz belőlük bántalmazó vagy áldozat - mint az közismert. Eddig azonban nem tudtunk arról, hogy a bántalmazás már az anyaméhben kifejti a hatását.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
agyi fejlődés
2015. február 24. Csontos Dóra

A családon belüli erőszak hatásai köztudottan túlmennek a fizikai sérülések begyógyulásának időtartamán. A bántalmazó családban felnőtt gyerekek későbbi életük során hajlamosabbak pszichés zavarokra, egyes testi betegségekre, és a békében és szeretetben nevelt csemetékhez képest nagyobb eséllyel lesz belőlük bántalmazó vagy áldozat – mint az közismert. Eddig azonban nem tudtunk arról, hogy a bántalmazás már az anyaméhben kifejti a hatását.


A Michigani Egyetem kutatóinak nemrégiben megjelent tanulmánya azonban erre szolgáltat bizonyítékokat.

Ez a kutatás az első, amely az anya terhesség alatt elszenvedett bántalmazása és a megszületett gyerek pszichés tünetei között tárt fel összefüggéseket. Kiderült, hogy a bántalmazott nők babái sokban különböznek szerencsésebb társaiktól: a magzatkorban bántalmazásnak kitett gyerekek életük első évében jóval több, trauma-túléléssel kapcsolatos érzelmi és viselkedéses tünetet mutattak. Például sokkal könnyebben megrémültek (például hangoktól, hirtelen mozdulatoktól), zavarta őket a hangos zaj és az erős fény, kerülték a fizikai kontaktust (amit a babák általában szeretnek), ritkán voltak képesek valamilyen örömteli tevékenységben elmerülni, és gyakoribbak voltak esetükben a rémálmok is.

A sok stresszhormon méreg a fejlődő agynak

A kutatásban összesen 182 nő vett részt, 18 és 34 éves kor közöttiek. Mindegyiküket férfi partnerük bántalmazta a terhességük során. A kutatók az eredmények értelmezése során igyekeztek kiszűrni minden olyan, életmódbeli tényezőt, amely torzítaná az eredményeket, például figyelembe vették, hogy a nő terhessége alatt használt-e valamilyen élvezeti szert, hány éves volt, mennyi volt a jövedelme, illetve a gyerek születése után milyen típusú szülővé vált, milyen nevelési stílust alkalmazott. A terhesség alatt bántalmazott nők maguk is szenvednek az átélt trauma tüneteitől és ez viselkedésükben is megmutatkozik, gyakran másként viszonyulnak a babához, másként bánnak vele, mint kiegyensúlyozott, örömteli várandósságot átélt társaik. De a babák tünetei nem kizárólag erre voltak visszavezethetőek: a fentiek kiszűrése után is meglepően erős maradt az összefüggés a terhesség alatti bántalmazás és a csecsemő traumatünetei között.

Hogyan lehetséges mindez? Az a tény, hogy élményeink és lelki tényezők a testünkre is hatnak, már jó pár évtizede nem újdonság az idegtudósok számára. A bántalmazás vagy az ezzel való fenyegetőzés során az áldozat szervezetében stresszhormonok termelődnek. Az egyik legfontosabb ezek közül a kortizol, amely stressz hatására szabadul fel a mellékvesekéregből, és segíti szervezetünket abban, hogy a stresszre adott válaszreakciónk hatékonyabb legyen.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!