Keresztdominanicia, kevert dominancia: különleges képesség vagy probléma?

Agyunk két agyféltekéje más-más dolgokért felelős, és általában az egyik fél dominánsabb a másiknál. Ettől függ, melyik kezünkkel, lábunkkal vagyunk ügyesebbek, és hogyan gondolkodunk, oldunk meg helyzeteket, dolgozunk fel eseményeket. Vannak azonban, akiknél az ún. „oldaliság” nem tud egyértelműen kialakulni. Ilyenkor beszélünk keresztezett vagy kevert dominanciáról.

A mozgásfejlődés fontossága

A dominancia kialakulásáért az idegrendszer felelős, amely a fejlődés során egyszer csak „eldönti”, melyik agyfélteke legyen az erősebb, az irányítóbb a test- és érzékszervek működését illetően. Ha a bal agyfélteke „győz”, a jobb oldal, ha a jobb agyfélteke, akkor pedig a bal oldal lesz az ügyesebb.

Amikor egy kisgyerek kúszni, mászni kezd, mindkét agyfélteke intenzív és összehangolt munkájára van szükség – igazából ilyenkor alakul ki az igazi kapcsolat a két félteke között. Egy idő után megtörténik az oldaliság kialakulása, és eldől, a gyerek bal vagy jobb oldalas lesz-e.

Ha az oldaliság valamilyen okból kifolyólag mégsem alakul ki, megjelenhet az ún. keresztezett dominancia vagy kevert dominancia jelensége.

Keresztezett dominancia

Keresztezett dominancia esetében a domináns kéz, láb, szem, fül nem ugyanazon az oldalon van, tehát a gyerek pl. jobbkezes, de a bal lábával ügyesebb, vagy fordítva. Ha mikroszkópba kell nézni, a gyerek a bal szemével néz, de hallgatózni a jobb fülével hallgatózik. Ennek oka, hogy van, amit a bal és van, amit a jobb agyfélteke irányít.

Kevert dominancia

A kevert dominancia azt jelenti, hogy nincs következetesség a tekintetben, hogy melyik fül, szem, kéz, láb, azaz oldal a domináns.

Tanulási nehézségek

Mind a kevert, mind a keresztezett dominancia a mozgáson kívül okozhat tanulási nehézségeket is, mivel mindkettő nehezíti az olvasás, az írás és a számolás elsajátítását. Szerencsére vannak olyan terápiák, módszerek, amelyek „segítenek” az idegrendszernek, hogy kialakuljon az egyértelmű oldaliság. A legfontosabb, hogy az dőljön el, milyen kezes a gyerek, ugyanis a határozott jobb- vagy balkezesség már segít a szemnek, a fülnek és a lábnak, hogy ahhoz igazodjon. Ami az iskolai tanulást illeti, a legmeghatározóbb az, hogy a domináns kéz és szem ugyanazon oldalra essen. Egy kisgyerek idegrendszere nagyjából 8-9 éves korára jut el odáig, hogy egyértelműen kialakulhasson az oldaliság. Az ezt megelőző időszakban teljesen normális, ha a két oldal váltakozó dominanciát mutat, bár az iskolába kerülés pillanatától elég hamar megkövetelik, hogy a gyerek „döntse el”, melyik kézzel fog írni.

Azoknál a gyerekeknél, akik tanulási nehézséggel küzdenek, nagy számban találhatunk olyanokat, akiknél 9 éves kor után sem dől el, melyik oldaluk az erősebb. A keresztezett vagy kevert dominanciára utaló tünetek a következők lehetnek:

A gyerek

–          nehezen öltözik egyedül

–          számára nehézséget okoz az utánzás

–          rosszul kapcsolja össze a betűket

–          a betűket helytelen irányba alakítja, azokat hibás sorrendben írja le

–          nem tud minta után építeni, alaprajzot, térképet értelmezni

–          nem tudja megkülönböztetni teste jobb és bal oldalát

–          nem tudja megmondani, saját magához képest merre van fent és lent, előre és hátra, jobbra és balra

A fenti tüneteket elolvasva rögtön eszünkbe juthat, milyen könnyen rámondják egy gyerekre, hogy figyelemzavaros, szétszórt, diszkalkuliás, diszgráfiás, stb, miközben a valódi ok az, hogy nincs domináns oldala, vagyis agyféltekéje. Ezért érdemes már egészen kicsi kortól figyelni a gyermek fejlődését, és ha zavart, bizonytalanságot észlelünk, vagy túlságosan gyakran változónak ítéljük meg az oldaliságot, időben forduljunk szakemberhez, hogy mire a gyermek iskolába kerül, ne legyen gondja azzal, melyik a domináns keze, füle, lába és szeme!