Családháló

Kezdőoldal Háttér Meg kell szüntetni az aránytalanságokat

Meg kell szüntetni az aránytalanságokat

Noha európai viszonylatban a magyar gyermektámogatás számít az egyik legmagasabbnak, a rendszer egyelőtlenségei közvetetten több demográfiai problémáért tehetők felelőssé: míg a mai ellátási rendszer a legszegényebb rétegeket arra ösztönzi, hogy egyre több gyereket vállaljanak, addig a magasabb végzettséggel rendelkező anyák sokszor éppen az alacsony GYES miatt mennek vissza dolgozni, s így náluk nem születnek meg még a kívánt gyermekek sem. Kopp Máriával, a SOTE Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettesével a demográfiai krízis lehetséges megoldásairól beszélgettünk.

Írta: hslaszlo,

Nem szabad ideológiai vitát gyártani a magzatvédelemből, gyakorlati megoldások felé kell terelni a kérdést.  A kormánynak olyan lépéseket kell tennie, amivel a családosok létbizonytalanságát csökkenteni tudják, erre szolgálhat a rugalmas munkaidő, az otthoni távmunka, a családi napközi és a nagyon olcsó lakástámogatások, de meg kell szüntetni a gyermektámogatási rendszer aránytalanságait is. A demográfiai krízisre adott lehetséges válaszokról Kopp Máriát, a SOTE Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettesét kérdeztük.


– Néhány hete beszélgettünk, akkor azt mondta, nagy eredménynek tartja, hogy tavaly óta emelkedett a házasságkötések száma. Hogyan lehetne ezzel párhuzamosan elérni a válások számának csökkenését?

– Mi folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy már az óvodától kezdve kellene felkészíteni a gyerekeket a társkapcsolati készségekre, mert ezek tanulható dolgok. Sokan kérdezik, hogy miért van erre szükség, amikor évszázadokon, évezredeken keresztül így is remekül megvoltak az emberek. Ma azonban nagyon nagy probléma, hogy sok családban a fiatalok már eleve nem kapnak megfelelő mintákat. Hollandiában már van gyakorlata a kommunikációs készségek tudatos fejlesztésének. Az óvodában például minden reggel körbe ültetik a gyerekeket, hogy megbeszélhessék egymással örömüket, bánatukat. Az óvónőket felkészítik arra, hogyan kezeljék a helyzetet, kifejezetten az a cél, hogy a gyerekek tudjanak egymásra figyelni, hogy ne alakuljanak ki konfliktusok, illetve ha mégis, akkor azt meg tudják oldani. Nálunk az a tragédia – sok családterápiával foglalkozó kollégától hallom – hogy rendre ugyanazokba a csapdákba esnek bele a fiatalok. Eleve a párválasztásnál végig kéne gondolni, hogy mi az alapja egy párkapcsolatnak, de utána azt is látni kell, hogyan tudjuk megoldani a konfliktusokat.

– Az utóbbi időben megszaporodtak a családot népszerűsítő fórumok, többek között ezért alakult a Népesedési Kerekasztal is. Lehet a mai gazdasági és társadalmi helyzetben, amikor sokan a létminimum határán küzdenek, “felülről” kedvet csinálni a családalapításhoz?

– Mi éppen azért indítottuk el a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat, mert azt szeretnénk, hogy ez egy mozgalom, ne pedig felülről irányított legyen. Maga a Népesedési Kerekasztal is civil kezdeményezés, ami arra épít, hogy az emberek alapvetően szeretnének gyereket. A kormánynak viszont valóban felülről kellene változtatni, mégpedig oly módon, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amivel a családosok létbizonytalanságát csökkenteni tudják. Erre szolgálhat a rugalmas munkaidő, az otthoni távmunka, a családi napközi, a nagyon olcsó lakástámogatások, ezeket nagyon fontosnak tartanánk.

– Az új alkotmány kapcsán most kerülnek terítékre az úgynevezett sarkalatos törvények. Ön szerint mi az, aminek mindenképpen bele kell kerülnie ezekbe a jogszabályokba, akár a család/házasság intézményének védelme, akár szociális rendelkezések terén?

– Én nem vagyok jogász, ezeknek a jogi oldalához nem akarok hozzászólni. Mi azt látjuk, hogy mik a társadalmi igények, de ezeknek megvalósítása már a kormányzat feladata. A Népesedési Kerekasztal egyik első konkrét javaslata pont a családi adózás volt, ami nagy örömünkre megvalósult. Nagyon fontos dolog – és ezt valamiért nem szokták emlegetni – hogy a magyar gyerektámogatás európai összehasonlításban, például az OECD országok között az egyik legmagasabb. Sehol nincsen három éves GYES és GYED. Noha az alacsonyabb végzettségű rétegeknek ez nagyon komoly pozitívumot jelent, az érettségizettek, főleg az egyetemi végzettséggel rendelkezők számára viszont már megalázó a havi 30 ezer forint. Azt szeretnénk elérni, hogy ne legyen ez a fajta diszkrimináció a magasabb végzettségű anyákkal szemben, ezen mindenképpen változtatni kellene.

– Lehet kevesebb időt szánni arra, hogy egy anyuka otthon maradjon? Ma, amikor a nők nagy része a család és a karrier által nyújtott lehetőségek, elvárások között őrlődik, sokszor talán nem csak anyagi okokból választják az utóbbit, hanem mert főállású anyának lenni egyre kevésbé számít karriernek…

– Ez bizony nagy baj, mert az anyaság önmagában csodálatos hivatás. Azonban valóban jó volna – pláne napjainkban, mikor már több nő tanul, mint férfi – ha nem veszne el sem saját maga sem az ország számára az, amit egy nő a tanulásba fektet. Amint azt vizsgálatok is bizonyítják, körülbelül egy évig mindenképpen szükséges, hogy az édesanya együtt legyen a gyerekkel, de utána ezt felválthatja az úgynevezett családi napközi. Egyáltalán nem jelent problémát a gyerekeknek a beszoktatás, ha egy ismerős, például egy szomszéd néni üzemelteti a napközit, akivel jóban vagyunk, akinek már nagyobbak a gyerekei. De ehhez az szükséges, hogy ők – a bébiszitterként dolgozókkal együtt – fizetett foglalkozásként megkapják az állami normatívát. Persze ez a rendszer is akkor szerencsés, ha mellette az édesanya szintén rugalmasan tud dolgozni. Nem jó, ha egy év után vissza kell mennie és 8-12 órában bent ülnie a munkahelyén. Szükséges, hogy néhány napra el tudjon szakadni ha kell, vagy akár otthonról végezhesse munkáját, amíg lehetséges. Ezek mindenképpen nagyon hasznos intézkedések lennének. További probléma a mostani rendszerrel, hogy ha valaki magasabb beosztásban dolgozik szülése után visszamegy a munkába, akkor a következő alkalommal a fizetése után kapja meg a járulékokat, gyermekgondozási ellátásokat. Viszont ha végig marad a gyerek mellett, akkor a következő gyermek után jóval alacsonyabb összeget kap az anya. Emiatt sokszor kényszerülnek rá a magasabb végzettségű nők, hogy két szülés között visszamenjenek dolgozni. Ha viszont valaki már belerázódott a munkába, sokkal nehezebben szakad újra ki belőle, ami azt eredményezi, hogy sokszor már a kívánt, tervezett gyerekek sem születnek meg. Ezért nagyon fontos javaslatunk, hogy az eredeti fizetés után járjon a gyerekgondozási ellátás az édesanyáknak, és ez akkor se csökkenjen, ha a nő közben nem megy vissza a munkahelyére.

 – A demográfiai krízis miatt több gyermek vállalására buzdítjuk a családokat, míg egyes felmérések szerint romlott a gyermekek helyzete Magyarországon…

 – Sajnos a mai magyar ellátási rendszer pont a legszegényebb rétegeket ösztönzi arra, hogy egyre több gyereket vállaljanak. A vizsgálatok azt mutatják, hogy ezekben a rétegekben éppenhogy több gyereke születik egy nőnek, mint ahányat szeretne. Ott ugyanis az anyák komoly családfenntartókká válnak azzal, hogy gyerekük van. Nagyon gyakori jelenség a leszakadó rétegeknél, hogy valósággal rákényszerítik a fiatalkorú nőket a gyerekvállalásra. Ezt követően viszont magukra hagyják őket. Az anya íly módon pénzkereseti forrássá válik, ám ahhoz már nem kap segítséget, hogy a gyerek megfelelő körülmények között éljen. Az intézeti gondozottak között végzett vizsgálatok is egészen tragikus képet festenek: az innem kikerülő fiatal lányoknak 16 éves kora előtt már 2-3 abortusza volt. Nincsenek tisztában azzal, milyen súlyos későbbi következményekkel jár a beavatkozás, ezért az abortuszok jelentős hányada ezekből az esetekből kerül ki.

 – Nemrég indított abortuszellenes kampányt a minisztérium. Lehet egy nőt arra ösztönözni, hogy örökbe adja megszületett gyermekét? A közfelfogás szerint ez nagyobb trauma, mint maga a művi vetélés…

– Mindenképpen nagyon fontos látni, hogy egy embrió már emberi lény. Minden anyának, aki elvetetni készül a gyerekét, tudnia kellene, hogy egy három hónapos magzatnak teljesen kifejlett koponyája, hatalmas szeme és végtagjai vannak. Az orvosok számára súlyos erkölcsi probléma, és borzasztó dolog, mikor ennek a magzatnak ki kell kaparni kezét-lábát. Az pedig teljesen abszurd, hogy ma minden harmadik terhesség abortusszal végződik Magyarországon. Más országokban tizedannyi a művi vetélés, és itthon is az volna jó, ha meg tudnánk előzni a nem kívánt terhességeket. Az is teljesen egyértelmű, hogy az abortuszoknak nagyon komoly utólagos hatásuk van, hiszen egyrészt ez a meddőség egyik kiváltó oka. Azt is fontos megemlíteni, hogy a művi vetélés lelkileg is igen megterhelő. Nem igaz, hogy az abortusz olyan, mint egy foghúzás, még az is előfordul, hogy idős korban is rémálma van egy művi vetélésen átesett nőknek. Hangsúlyozni szeretném, hogy mindenképpen a megelőzés lenne a legfontosabb. De azt is látni kell – ismerek több ilyen történetet – hogy van, ahol a család kényszeríti a nőt, hogy abortálja el a gyereket. Azokat a nőket, akik szeretnék megtartani a babát és akár örökbe adni, mindenképpen támogatni kell.

– Hogyan tudjuk támogatni ezeket az anyákat? Van erre megfelelő rendszer ma Magyarországon?

– Az önmagában kevés, ha azt mondjuk, hogy hordja ki a gyereket, és adja örökbe. Mindenképpen kellene egy nagyon komoly hálózat, amely gondoskodik az anyáról ezalatt az idő alatt. Szerintem ha már megszületik és ott van az a kisbaba, a legtöbben már nem is akarnák odaadni. De aki mégis így dönt, annak segíteni kell, a másik oldal ugyanis az – és ez is tabu téma – hogy ma a fiatal párok 20 százaléka meddő, azaz legalább egy évig próbálkoznak sikertelenül gyermekvállalással. Ennél persze sokkal kevesebben jutottak el oda, hogy örökbe szeretnének fogadni, de nagyon sokan rászánták magukat, csak még nem indították el a folyamatot. Tragikus nézni, hogy a másik oldalon milyen hihetetlen áldozatokra képesek azok a párok, akiknek nincsen gyereke. Ezért nagyon jó, hogy a korábbiakhoz képest megkönnyítették az örökbefogadást. De annak ellenére, hogy a másik oldalról nagyfokú igény van az örökbefogadásra, az igencsak kérdéses, hogy támogatás híján lesznek-e olyanok akik tényleg vállalják, és megszülik a gyermeket. Most is vannak erre szakosodott civil támogató szervezetek, a most következő Népesedési Kerekasztalon pedig éppen arról fogunk beszélni, hogy hogyan is értelmezhetjük a mai magyar társadalomban a magzatvédelmet. Nem vagyok a téma szakértője, de azt tudom, hogy ebből nem szabad ideológiai vitát gyártani, mert az sehova sem vezet. Gyakorlati megoldások felé kell terelni a kérdést.

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Földalatti élmény gyerekeknek Budavárban!

A Bátorság Labirintusa, Meselabirintus, a Csodaszarvas ösvénye – ez címszavakban a Budavári Labirintus gyermekprogramjainak kínálata. A földalatti élmény április óta...

Close