Mit esznek majd ükunokáink?

Marhaőssejtből laborban növesztették, hamburgerpogácsává gyúrták, és hétfőn megkóstolták a világ első műhúsból készített burgerét. Ha minden jól megy, tíz év múlva már bárki süthet belőle rántott húst. Végül is vegánnak sem rossz.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2013. augusztus 05. Gyarmati Orsolya

Marhaőssejtből laborban növesztették, hamburgerpogácsává gyúrták, és hétfőn megkóstolták a világ első műhúsból készített burgerét. Ha minden jól megy, tíz év múlva már bárki süthet belőle rántott húst. Végül is vegánnak sem rossz.


Josh Schonwald, a Taste of Tomorrow című könyv szerzője 2035-re olyan kisvárosi falatozókat vizionál, ahol a valódi marhaburger hatszoros áron és csak különleges alkalmakkor bukkan fel az étlapon. Koszthiánnyal azonban nem kell számolni, lesz nyúlhús a hátsó kertben nevelt állatból, és atlanti lazac, amit a határban felhúzott műtengertoronyban növesztenek. A pincérnő minden nyersanyagnak csípőből vágja az eredetét, a tápanyagtartalmát, és azt is, milyen adalékanyagokat tartalmaz. Mielőtt vigyorogva legyintene az olvasó, hiszen tizenöt éve is látta már, ahogy Lilu kapszulából mikrózik sült csirkét az Ötödik elem-ben, a helyzet az, hogy Schonwald nem sci-fiket ír. Ő a jelenlegi trendekre alapoz.

“A globális és helyi környezet, így a klíma változása, a népesség növekedése és a természeti erőforrások csökkenése egyre nagyobb nyomást gyakorol az élelmiszeriparra. A másik oldalon a technikai fejlődés és a élelmiszer-ipari fejlesztések új megoldásokat kínálnak arra, hogyan láthatnánk el hatékonyabban az emberiséget” – olvasható a júniusban Finnországban tartott Futures for Food konferencia köszöntőjében.

Az étellel, evéssel kapcsolatos problémák több szinten bukkannak fel a világban. Az emberiség hetede éhezik, hetede elhízott, a krónikus megbetegedések száma nő, ezért sokban a táplálkozási szokásaink felelősek. A népesség növekszik, és ahogy egyre több helyen élnek jobban, úgy változnak az étellel kapcsolatos igények is. Dr. James Bellini jövőkutató szerint 2020 táján kétmilliárddal több ember él majd a Földön, és az ő fehérjeigényüket az élelmiszeripar a jelen állapotában nem lenne képes biztosítani. Különösen azért, mert a nagyüzemi hústermelés környezetszennyező. “Élelmiszer-fogyasztásunk a fő forrása az ökoszisztémák teljes tönkretételének” – állítja Balázs Bálint, a Környezeti Társadalomkutatók csoport tagja.