Mit esznek majd ükunokáink?
Marhaőssejtből laborban növesztették, hamburgerpogácsává gyúrták, és hétfőn megkóstolták a világ első műhúsból készített burgerét. Ha minden jól megy, tíz év múlva már bárki süthet belőle rántott húst. Végül is vegánnak sem rossz.
Marhaőssejtből laborban növesztették, hamburgerpogácsává gyúrták, és hétfőn megkóstolták a világ első műhúsból készített burgerét. Ha minden jól megy, tíz év múlva már bárki süthet belőle rántott húst. Végül is vegánnak sem rossz.
Josh Schonwald, a Taste of Tomorrow című könyv szerzője 2035-re olyan kisvárosi falatozókat vizionál, ahol a valódi marhaburger hatszoros áron és csak különleges alkalmakkor bukkan fel az étlapon. Koszthiánnyal azonban nem kell számolni, lesz nyúlhús a hátsó kertben nevelt állatból, és atlanti lazac, amit a határban felhúzott műtengertoronyban növesztenek. A pincérnő minden nyersanyagnak csípőből vágja az eredetét, a tápanyagtartalmát, és azt is, milyen adalékanyagokat tartalmaz. Mielőtt vigyorogva legyintene az olvasó, hiszen tizenöt éve is látta már, ahogy Lilu kapszulából mikrózik sült csirkét az Ötödik elem-ben, a helyzet az, hogy Schonwald nem sci-fiket ír. Ő a jelenlegi trendekre alapoz.
“A globális és helyi környezet, így a klíma változása, a népesség növekedése és a természeti erőforrások csökkenése egyre nagyobb nyomást gyakorol az élelmiszeriparra. A másik oldalon a technikai fejlődés és a élelmiszer-ipari fejlesztések új megoldásokat kínálnak arra, hogyan láthatnánk el hatékonyabban az emberiséget” – olvasható a júniusban Finnországban tartott Futures for Food konferencia köszöntőjében.
Az étellel, evéssel kapcsolatos problémák több szinten bukkannak fel a világban. Az emberiség hetede éhezik, hetede elhízott, a krónikus megbetegedések száma nő, ezért sokban a táplálkozási szokásaink felelősek. A népesség növekszik, és ahogy egyre több helyen élnek jobban, úgy változnak az étellel kapcsolatos igények is. Dr. James Bellini jövőkutató szerint 2020 táján kétmilliárddal több ember él majd a Földön, és az ő fehérjeigényüket az élelmiszeripar a jelen állapotában nem lenne képes biztosítani. Különösen azért, mert a nagyüzemi hústermelés környezetszennyező. “Élelmiszer-fogyasztásunk a fő forrása az ökoszisztémák teljes tönkretételének” – állítja Balázs Bálint, a Környezeti Társadalomkutatók csoport tagja.