Otthon és munkahely – dolgozni anyaként

Vajon miért nem tartják sokan a gyermeknevelést valódi munkának? És miért olyan nehéz visszatérni anyaként a munka világába? A Millenárison rendezett Családünnep egyik kerekasztal beszélgetésén ezeket a témákat járták körbe a meghívottak Süveges Gergő vezetésével.

Ez egy láthatatlan munka, nem termel pénzt, ezért sokszor a nők is hajlamosak úgy gondolni, ez nem valódi munka – érvelt Sembery Tünde, a Prolabora Munka és Család Audit Kft. vezető auditora Süveges Gergő azon felvetésére, vajon miért nem tartják sokan a gyermeknevelést valódi munkának. Ugyanakkor hozzátette: ez a láthatatlan munka kizárólag abban az esetben válik láthatóvá, mikor nincsen elvégezve. Vida Ágnes, a gazdagmami.hu portál szerkesztője ezzel kapcsolatosan pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a nők kifejezetten ragaszkodnak hozzá. Mint mondta, pénztől függetlenül is kevés anya enged be idegent a lakásába takarítani és még kevesebben bíznák bébiszitterre gyermekük felnevelését. Véleménye szerint meg kéne tanulni segítséget kérni ebben a bizalmi kérdésben, akár családtagoktól is, hiszen egy felmérés szerint egy munkát is vállaló anya napi szinten 17 órát dolgozik. Soltész Anikó, a Seed Alapítvány és az Otthon Segítünk Alapítvány munkatársa szerint a nők is hibásak a kialakult helyzetért. Sokan ők maguk sem értékelik munkának, mindazt, amit elvégeznek – fűzte hozzá.

A munkába való visszatérés különösen nehéz a nők számára. Újváry Enikő, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom munkatársa szerint az egyensúly megteremtésére kellene helyezni a hangsúlyt. A leszakadás egy folyamat, és nem kell rögtön teljes állásba visszatérni – jegyezte meg. Vida Ágnes ezt a gondolatmenetet kiegészítve arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad rossz anyának éreznie magát senkinek attól, mert dolgozni akar, és a gyerekek igenis jól reagálnak arra, ha látják édesanyjukon, hogy szívesen térnek vissza a munka világába, nem pedig kényszerként élik meg. Sembery Tünde is a részmunka vívmánya mellett érvelt. Nyugati országok példáira hivatkozva elmondta, sok esetben kezdetben heti kétszer félnapot töltenek bent az irodákban az anyukák, majd később 4, majd ezt követően 6 órában térnek vissza dolgozni. Vida Ágnes szerint ez a rendszer az elválás folyamatát is elősegíti, hiszen a fokozatosság a piciket is felkészíti a bölcsődei és óvodai helyzetre. Magyarországon 3 évig non stop együtt van a gyerek az édesanyával, nem csoda, ha a beszoktatás nem zökkenőmentes – fűzte hozzá.

Soltész Anikó sajnálatosnak nevezte, hogy kevés előrelépés történt hazánkban ezen a területen, ugyanakkor leszögezte: az édesanyák visszatérésének egyik kulcsmozzanata az, hogy maguk is elhiggyék és tudatosítsák a munkaadójukban az állásinterjúkon, hogy értékesek. Újváry Enikő szerint 3 év után valóban ki vannak éhezve a nők a munkára, és elkötelezettségük is megkérdőjelezhetetlen. Sembery Tünde felmérésekre hivatkozva úgy fogalmazott, a családbarát cégek nagyobb profitra tesznek szert versenytársaiknál. Magyarázatképpen hozzátette, ilyen körülmények mellett sokkal motiváltabbak a dolgozók, sokkal jobban ragaszkodnak a cégükhöz, így nincsen fluktuáció, és újak képzésére is jóval kevesebbet kell költeni. A kutatás szerint még az ügyfelek kötődése is erősebb a családbarát munkahelyek iránt.