Pénz nélkül semmi nem kerül a kormány bőségtáljára

Két dolgot nagyon szeretne a kormány: egyenek egészségesebb ételeket a gyerekek a menzán, viszont ez ne kerüljön több pénzbe, mint most. A kettő együtt nem működik. Az önkormányzatok többsége egyelőre nem izgul a januártól esedékes változás miatt, bár néhány iskolában már szeptembertől megugrik az étkezés ára. Ezeken a helyeken jöhet a gyümölcstál és a hal, a többi helyen viszont trükkös fogásokkal játszhatják ki a kormány terveit.

Túl sok energiát, zsírt és sót fogyasztunk, viszont nem eszünk elég zöldséget és gyümölcsöt, az elhízott gyerekek aránya pedig az elmúlt tíz évben megháromszorozódott – többek között ezzel indokolja a kormány, hogy jövő januártól megújul a sokat kritizált menzai étkezés. Életbe lép ugyanis az a rendelet, amelynek lényege, hogy az iskolákban, kórházakban, szociális intézetekben egészségesen, változatosan, az évszaknak megfelelően lehessen étkezni.

A változások szerint a napi háromszori étkezésben kell lennie 3 deci tejnek vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejterméknek, illetve két adag zöldségnek vagy gyümölcsnek, édesség pedig önálló ebédként nem adható. Kitiltanának hat ételszínezéket is a hat éven aluliak ételeiből, és a nekik készülő ételekben tilos lesz a sertés- és baromfizsír használata. Halat és teljes kiőrlésű kenyereket is kell kínálni.

Annak ellenére, hogy minőségibb alapanyagokból kell majd előállítani a gyerekek menüjét, az egészségügyi államtitkárság június elején közleményben nyugtatott mindenkit, hogy nem lesz drágább az iskolai közétkeztetés. Kérdésünkre azt mondták, hogy az új rendelet előírásai nem indokolnak áremelkedést a menzán. Ennek azonban ellentmond a józan paraszti ész, valamint a közétkeztetők is, akik szerint az egészségesebb, minőségibb dolgokat nem lehet ugyanannyiból kihozni, mint eddig.

Több iskolában már szeptembertől is többet kell majd fizetni a napi háromszori étkezésért – egyik fővárosi iskolában például az eddigi 519 forint helyett 635 forintot naponta -, de ehhez az államtitkárság szerint nincs köze az új rendeletnek, mivel az csak januárban lép életbe.

Bár idén január elsejétől a krétabeszerzéstől a tanárok szabadságának kiadásáig minden feladatot kivett az önkormányzatok kezéből az állam, az iskolai menza szervezése továbbra is náluk maradt. Az önkormányzatok és az általuk kiválasztott közétkeztető cégek közötti szerződés szabja meg, hogy mennyibe kerül a gyerekek napi étkeztetése. Más kérdés, hogyan tudja garantálni a kormány, hogy nem emelkedik majd a menza ára, ha ez egy olyan szerződés tárgya, amelyhez neki gyakorlatilag semmi köze. Az államtitkárság ezt firtató kérdésünkre csak önmagát ismételte, és annyit írt, hogy a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló Emmi-rendelet tervezete nem indokol menzai áremelést.