Szolgálhatunk-e két “úrnak”?

A pénteken megrendezett, a „Boldogság közgazdaságtana” című szakkonferencia a lehetetlent kutatta, azaz miként összebékíthető a profit és gazdasági érdek a morális törekvéssel a jóra és a boldogságra.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2014. március 29. Szaurella

A pénteken megrendezett, a „Boldogság közgazdaságtana” című szakkonferencia a lehetetlent kutatta, azaz miként összebékíthető a profit és gazdasági érdek a morális törekvéssel a jóra és a boldogságra.


 

Az elmúlt években a magyar családok és az egyén aligha a boldogság melléknevet kapcsolta volna össze a közgazdaság vagy éppen a profit fogalmaival. Ha tehette volna sem tette, mert a 2008-ban lavinaként elindult gazdasági válság, vagy az annak nevezett láncreakció pont az ellenkezőjéről győzte meg az értéktelenné vált ingatlanjaiba belebukó amerikai alsó-középosztályt, a szűkölködő magyar lakosságot vagy éppen a világmédia által porig alázott görög polgárokat. Éppen a fentiek miatt üdvözölhető meleg szívvel a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) képzés, az ÉRME Üzleti Háló, a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem támogatásával létrejött egynapos szimpózium. Közgazdászok, pszichológusok, teológusok olyan morális kérdésekre keresték a választ, hogy lehetséges-e kibékíteni az emberi boldogságigényt a profit hatalmával. Más szóval miként tehető a gazdasági élet végső céljának az emberi boldogság.

Az arisztotelészi középút és a profit bonyodalma

A boldogság témakörét a rendezvény közgazdasági, társadalmi és pszichológiai szemszögből mutatta be. Az előadások, a délutáni műhelymunkák és kerekasztal-beszélgetés keretében az egyén helyét és szerepét is megvitatták. Közgazdaságtani vizsgálati szemszögből Luigino Bruni, a római Lumsa Egyetem közgazdász professzora „A boldogság nyomában: közgazdaságtan és erényetika” címén tartott előadást. A professzor jelenlegi előadásának fókuszában a boldogság társadalmi és politikai jellemzői és ezeknek a tudományos és történeti kérdésekhez való kapcsolata állt. A Richter Gedeon Zrt. Vezérigazgatója, Bogsch Erik „Lehetséges-e keresztényi értékrend egy tőzsdei cégnél?” kérdését vizsgálta. Teológiai szempontból Dr. Kék Emerenica és Dr. Beran Ferenc „Boldogság teológiai szemmel – egyéni és közösségi dimenziók” címmel tartott előadást. Nem kevésbé jelentős feladat jutott a médiának a szakkonferencia szervezői szándékai szerint.

Kerekasztal beszélgetés keretében „Hogyan tudja megélni a média 2014-ben Krisztus üzenetét?”  a Képmás, a Katolikus Rádió, a Mária Rádió, az Új Ember, a Magyar Kurír munkatársai igyekezték megválaszolni a médiumok felelősségét érintő problémakört. A pszichológiai megközelítést Dr. Martos Tamás és Pap Judit „Mire van szükségünk a boldogsághoz? A pozitív pszichológia lehetőségei a mai társadalomban” előadása képviselte.

A kölcsönösség emberközpontú közgazdaságtana

A nagysikerű Civil gazdaság című könyv társzerzőjeként és számos híres publikáció írójaként is ismert Luigino Bruni szerint a boldogság társadalmi vetülete immár nem áll a politikai gazdaságtan középpontjában, mint korábban – olvasható a keteg.hu beharangozójában. A mostani válságban a közgazdaságtan társadalmi természetére kell összpontosítanunk, vallja a professzor, így a társadalmi tőke, a kapcsolati javak és egyéb társadalmi dimenziók elemzése kiemelt témái a boldogság-tanulmányoknak.

Az Anconában született Bruni kutatásai a mikroökonómia, etika és közgazdaságtan területeitől a közgazdaság történetén és módszertanán át a közgazdaság társadalmi és boldogsággal kapcsolatos vonatkozásainak témájáig húzódott. A közelmúltban leginkább a civil ökonómia és a reciprocitás, azaz a kölcsönösség elve, valamint a szívesség gesztusainak gazdasághoz köthető kategóriái foglalkoztatták.