Családháló

Kezdőoldal Háttér Szükséges korrekció vagy túlszabályozás?

Szükséges korrekció vagy túlszabályozás?

Jövő év elejétől több ponton is megváltozik a gyermekvédelmi törvény. A vonatkozó tervezet szerint jogokat vonnak el a nevelőszülőktől: gyermekvédelmi gyámokat rendelnek ki minden, gyermekotthonban és nevelőszülőknél lévő gyerek mellé, és kizárólag ezek a gyámok dönthetnek majd a gyerekek egyes hivatalos ügyeiről.

Írta: szabo.daniel,

Jövő év elejétől több ponton is megváltozik a gyermekvédelmi törvény. A vonatkozó tervezet szerint jogokat vonnak el a nevelőszülőktől: gyermekvédelmi gyámokat rendelnek ki minden, gyermekotthonban és nevelőszülőknél lévő gyerek mellé, és kizárólag ezek a gyámok dönthetnek majd a gyerekek egyes hivatalos ügyeiről.


A cél a folyamatos és lakhelytől független ellátás

„A gyermekvédelmi gyámság bevezetését nem egyes személyek esetleges tapasztalatlansága vagy a gyámi feladatok ellátására való alkalmatlansága indokolja, hanem az a cél, hogy a szakellátásban részesülő kiskorúak törvényes képviselete folyamatos és állandó, továbbá a gondozási helytől független legyen” – reagált azon kérdésünkre a témában felelős tárca államtitkársága, hogy a változtatás oka a nevelőszülők esetleges nem megfelelő feladatvégzése-e.

A Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság álláspontja szerint egyértelmű, hogy a gyermek érdekét szolgálja, ha az őt ismerő szakemberek – a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő is – különböző, de a gyermek érdekét szolgáló szempontok alapján együttműködve dolgoznak.  
Körülbelül egyébként majd 600 feletti létszámban. Megtudtuk, egy gyám egyszerre legfeljebb 30 gyermeket gondozhat, ezért figyelembe véve, hogy a teljes gyermekvédelmi szakellátási rendszerben mintegy 18 ezer 500 kiskorú gyermek él, körülbelül ennyire lesz szükség.

A szaktárca tájékoztatása szerint 2014-ben folyamatosan történik majd a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek ügyének felülvizsgálata, így fokozatosan történik a gyámrendelés is, melynek során a gyám mellett a nevelőszülő is kirendelhető. Az újonnan bekerülő gyermekek számára gyámot rendel a gyámhivatal és majd két év elteltével nyílik lehetőség nevelőszülőjük gyámként történő kirendelésére.  Magyarán minimum két évre mindenki gyámot kap.

Túlszabályozás?

A tervezett változtatásokkal kapcsolatban megkerestük a Fészek Gyermekvédő Egyesület   vezetőjét, aki „túlszabályozásnak” tartja azt. Véleménye szerint mindez nem a családias elhelyezés lehetőségét szélesíti ki, hanem éppen fordítva, intézményesíti a családot és ezáltal „családiatlanná” teszi az ellátást.

„Fontos, hogy a minél hatékonyabb segítés eszköztárában legyen olyan lehetőség is, amikor egy professzionális, hivatalos személy látja el a gyermek képviseletét, de ez biztosan nem indokolt, és nem előre vivő minden gyermek esetében” – fogalmazott Báló Ottília.

Kiemelte, az indoklás, miszerint a gyermekvédelmi gyámság előnye, hogy objektív döntések születhetnek a gyermek jövője, sorsrendezése érdekében (míg a nevelőszülő szubjektív, és ellenérdekelt a gyermek tőle való elkerülése érdekében), akkor lenne helytálló, ha egyébként azok az okok, amelyek miatt a gyermek kiemelésre került, reálisan felszámolhatók lennének, és a gyermek haza kerülése leginkább csak ettől a döntéstől függne. A vér szerinti szülők munkanélkülisége, hajléktalansága, szenvedélybetegsége, a megfelelő minták hiánya (problémamegoldásra, pénzkezelésre, konfliktuskezelésre, szülői szerepek ellátására, stb.) nem kezelhetők csupán azáltal, hogy a gyermekvédelmi gyám kezébe kerülnek át bizonyos döntések.

Azon kérdésünkre, hogy nincsenek-e szerinte valóban indokolható esetek, a szakember elmondta, biztosan vannak/voltak példák esetleges visszaélésekre, vagy kezdeti nehézségekre, ez azonban nem jelenti azt, hogy indokolt lenne egy ilyen mértékű „túlszabályozás”.  „A felelősség a szakembereké is, akiknek a dolga a nevelőszülő segítése, kísérése, ellenőrzése. Ennek helye azonban eddig is megvolt, a nevelőszülői hálózat munkatársai által, hogy hol hogyan éltek vele, az más kérdés.” Hozzátette, kétségtelen tény, hogy szakmai segítés lehetőségei (szolgáltatások és források hiánya miatt) sokkal szűkebbek a szükségesnél, a változtatás inkább ebben az irányban lett volna kívánatos. Hosszú távon biztos, hogy a most bevezetésre kerülő változtatások nem az ellátás színvonalát vagy hatékonyságát fogják növelni – összegezte.

A szaktárca szerint viszont igen. Az első két év ugyanis kritikus, hiszen ekkor dől el a gyermek további sorsa. Kiderül, van-e lehetőség hazagondozásra, kiderül milyen a kapcsolattartás a szülőkkel, esetleg más családtagokkal, ennek hiányában lehetséges-e az örökbefogadás elősegítése. Kiderül, várhatóan mennyire hosszú távon szükséges biztosítani a gyermek nevelését, illetve, hogy mit lehet tenni az önálló életre történő felkészítése érdekében. Ebben az időszakban segítségnek és nem gátlónak tartják egy gyám bekapcsolását, hiszen így a nevelőszülő a lelki, érzelmi kapcsolatra tud koncentrálni, nem kell hivatalos ügyekkel bajlódnia, amelyek e kezdeti időszakban ugyancsak számosak. Valójában a nevelőszülők tehercsökkentése a cél annak érdekében, hogy a gyermekek minél sikeresebben tudjanak integrálódni mind a családba, mind a társadalomba. Az államtitkárság egyáltalán nem számít arra, hogy a tervezett módosítás visszavetné az egyébként kifejezett kormányzati célt, a nevelőszülői hálózat megerősítését.

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
1956 árvái

Azon 200 ezer magyar menekült között, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően az osztrák határt átlépve elhagyták az...

Close