Tíz dolog, amit a Mikulás nevű jelenségről tudni érdemes

Tudta, hogy a piros ruhás, pocakos alak egy reklámfigurának indult, és azt, hogy ha túl korán romboljuk le a gyereknél a Télapó-mítoszt, azzal jó eséllyel a mágia és az ezotéria felé tereljük? Van-e egyáltalán különbség a Télapó és a Mikulás között? Összeszedtük, hogy mit érdemes tudni erről a lényről.

1. Mikulás vagy Télapó?

A Télapó a szovjet-orosz kultúrkörből származik, a Gyed Morozt, vagyis a Fagy apót fordították le Télapónak. A kommunista vezetés azért cserélte le az eredeti elnevezést, hogy megszabaduljon a Mikulás vallásos vonatkozásaitól, és az óvodai, iskolai, munkahelyei rendezvényeken már a Télapó ajándékozhassa meg a szorgos ifjúságot. Nálunk a rendszerváltás után sem szűnt meg a Télapó-kultusz, de a Mikulás már egyértelműen átvette az uralmat december hatodika felett. Nem mellesleg a Tél apó (két szóban) már 1850-ben is felbukkan Arany János egyik versében, de ekkor még semmi köze nincs Szent Miklóshoz, pusztán a fagyos évszak megszemélyesítéseként szerepel.

2. Igazából egy szenttel van dolgunk

A Mikulás eredetileg a negyedik században élt keresztény Szent Miklósnak, a Lycia Római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. A legendárium szerint nem mindennapi körülmények között lett Myra püspöke: elődje halála után új egyházi elöljárót akartak választani, a tanácskozók között volt egy nagy tekintélyű püspök, akinek a szava sokat számított. Ő egy éjjel hangot hallott, hogy virradatkor figyelje a templom kapuját, és akit először lát belépni a templomba, s akinek a neve Miklós, azt szentelje püspökké. Hajnalban Miklós elsőként ért a templomba, a püspök megragadta, és a nevét kérdezte. Amikor megtudta, hogy valóban Miklós, minden ellenkezés dacára a püspöki székbe ültették.