Védelmezzük gyermekeinket – milliós tüntetés Rómában
Június 20-án több mint egy millióan tüntettek Rómában a „Védelmezzük gyermekeinket!” elnevezésű, katolikus és világi civil szervezeteket tömörítő szervezet hívására az azonos neműek közötti párkapcsolat családként való elismerése és a genderelmélet iskolai oktatásának terjedése ellen.
Június 20-án több mint egy millióan tüntettek Rómában a „Védelmezzük gyermekeinket!” elnevezésű, katolikus és világi civil szervezeteket tömörítő szervezet hívására az azonos neműek közötti párkapcsolat családként való elismerése és a genderelmélet iskolai oktatásának terjedése ellen.
Az alulról, a civil lakosság spontán szerveződéséből induló kezdeményezés, nem várt tömegeket vonzott a római Lateráni Szent János térre és az ahhoz vezető utakra. A tüntetés szervezője, a Védelmezzük gyermekeinket! mozgalom alá több katolikus és világi civil szervezet tartozik, többek között a Pro Vita, az Anyát akarom, a Manif pour Tous Italia, a Katolikus Családszövetség, a Ne nyúljatok a családhoz, a Jogászok az életért és A 26. paragrafus bizottsága. A tüntetést támogatta az Olasz Püspöki Konferencia is.
A milliós tüntetésen politikai és felekezeti világnézettől függetlenül jelen voltak mindazok, akik jelenlétükkel is hitet tettek a hagyományos családmodell mellett, annak szépségében és létjogosultságában. A békés tüntetés célja az volt, hogy felhívja az olaszországi politikai elit figyelmét: a gyermekek nem kísérleti nyulak, nem szabad rossz irányban befolyásolni ártatlanságukat a genderelmélettel. Az ideológiai kolonizáció, azaz a „gender theory”, amelyet Ferenc pápa több alkalommal is határozottan elítélt – legutóbb a 2015. április 15-én elmondott katekézisében –, az olasz iskolákban vészjóslóan terjed.
Az olasz oktatásban szeptembertől érvénybe lépő iskolareform, a Buona Scuola, amely a nemzeti tanterv alapját képezi, már mélyen átitatott a genderelmélet világnézetével. A Fedeli politikus nevét viselő törvényjavaslat (amelyről a napokban születik döntés) pedig kötelezővé tenné a genderelmélet oktatását óvodás kortól egészen az egyetemig.
A tüntetés másik sarkalatos témája, a Cirina olasz politikus nevéhez fűződő törvénytervezet, amely az azonos neműek közötti kapcsolatot házasságként ismerné el, engedélyezve a béranyaságot és az ún. stepchild adoption örökbefogadást (teljes jogú szülőkké emeli a homoszexuális pár mindkét tagját, abban az esetben, ha egyikük természetes utóddal rendelkezik). A Scalfarotto-törvényjavaslat pedig lehetővé tenné a homofób-beszéd büntetését, mely által a továbbiakban az egy nő és férfi kapcsolatán alapuló házasságról való nyílt beszédet ellehetetlenülne.
A rendezvényt megelőzően Vincenzo Paglia érsek, a Család Pápai Tanácsának elnöke levélben bátorította és kérte a családokat, hogy személyesen tegyenek tanúságot ebben a nehéz történelmi pillanatban. Arra kérte a családokat, hogy mutassák be a mai világnak és a jövő generációjának a stabil szeretetre épülő családmodellt, amely képes a világot jobbá és nemesebbé tenni; hirdessék a keresztény család szépségét és nagyságát! Angelo Bagnasco bíboros, az olasz püspöki kar elnöke számos megnyilvánulásában bátorította a katolikusokat, hogy ne féljenek bátran ellenállni az ideológiai kolonizációnak. Támogatásáról és csatlakozásáról biztosította a rendezvényt Agostino Vallini bíboros, Ferenc pápa római helynöke is.
Ferenc pápa Nunzio Galantino érseket az olasz püspöki kar főtitkárát bízta meg a rendezvény követésével, és biztosította a családokat támogatásáról és imáiról. „Szülők, elsősorban a ti felelősségetek gyermekeitek és a fiatalok nevelése. Fiataljaink egyre gyakrabban hallanak furcsa gondolatokat, ez az ideológiai kolonizáció, amely megfertőzi lelküket, és amely ellen a családoknak harcolniuk kell!” – mondta Ferenc pápa a római egyházmegye családjainak múlt vasárnap.
Riccardo di Segni, Róma főrabbija a sabat ünneplése miatt nem lehetett jelen a téren, de levélben elismerő szavakkal csatlakozott a rendezvényhez. Hangsúlyozta, nem engedhetjük, hogy a múlt hagyományait és szilárd alapjait új ideológiai hullámok söpörjék el. Közös elkötelezettségre szólított fel, hogy ebben a globalizált világban olyan elfogadható modelleket keressünk, amelyek a tiszteletre, a másik iránti érzékenységre és a hagyományra épülnek.
Imam Ahmed az iszlám közösség nevében a hagyományos Isten által alkotott természetes család mellett emelte fel szavát, és elítélte azt a pusztítást, amelyet sokszor leplezetlenül terjesztenek az iskolákban.
A protestáns felekezetet Giacomo Ciccione, az Evangélikus Szövetség elnöke képviselte.
A rendezvény szóvivője Massimo Gandolfini idegsebész, a Tudomány és Élet Szövetség elnöke tudományos érvekkel cáfolta a genderelmélet létjogosultságát: nem csupán férfinak vagy nőnek születünk cáfolhatatlan biológiai adottságokkal, és nem csupán XX, XY kromoszómáink igazolják ezt, hanem agyműködésünk is sajátságos nemi jellegzetességeket mutat. Gianfranco Amato jogász, a Jogászok az Életért szervezet elnöke a vitatott törvényjavaslatok veszélyeit és zsákutcáit vázolta fel. Mario Adinolfi, a La Croce katolikus napilap vezetője pedig a béranyaság és a stepchild adoption örökbefogadás embertelenségéről beszélt, ahol ártatlan gyermekek árucikké, adás-vétel tárgyává válnak.
Az esemény záróakkordjaként Kiko Argüello, a Neokatekumenális Út alapítója mondta el elmélkedését. Szavait a Nagy jel című ének vezette be, amely a napba öltözött asszony apokaliptikus alakjáról szól. Az áldott állapotban lévő, vajúdó asszonnyal harcba száll a tűzvörös sárkány, hogy elnyelje születendő fiát. Kiko Argüello ehhez a szimbolikus jelenethez hasonlította az emberiség és az egyház helyzetét, amely a fény és a sötétség harcát vívja; és hangsúlyozta: „Az a küldetésünk, hogy a feltámadt Krisztust és a halálon való győzelmet hirdessük ebben a nehéz történelmi pillanatban.”
A genderelmélet…
– az állampolgári egyenlőség nevében megkérdőjelezi a nemi különbözőség értelmét. A férfi és női nemet társadalmi képződményként fogja föl, amelyet le kell bontani, hogy mindenki személyes irányultságának megfelelően teremthessen társas kapcsolatot.
– különválasztja a biológiai nemet a gendertől (társadalmi nemtől). Az ember fizikailag lehet férfi vagy nő, de valójában nem ez számít, hanem az, hogy az illető a férfi, női, homoszexuális, transzszexuális, vagy valami más – maga által jónak tartott – nemhez tartozónak tartja-e magát. Így mindenféle házastársi és családi forma létezhet. A létrejövő kapcsolatokat pedig, mivel léteznek, törvényesen el kell ismerni.
– szerint a nőknek meg kell szabadulniuk a férfiak hatalmától, és minden téren meg kell valósítaniuk az egyenlőséget. Ezért kell csökkenteni az olyan egyenlőtlenségeket, amelyek például a terhességgel kapcsolatosak (fogamzásgátlás, abortusz, munkavállalás).
– szerint a nemi identitás az ember vágyaitól függ, nem pedig nemiséggel bíró testétől. A törvényeknek figyelembe kell ezt venniük, és harcolniuk kell a diszkrimináció, különösen a homoszexuálisokat érintő hátrányos megkülönböztetés ellen. A hivatalos iratokon többé nem az ember neme, hanem a gendere, vagyis társadalmi neme szerepel.
Forrás: André Vingt-Trois: A genderelmélet által felvetett kérdések