A koraterhességi vérszegénység figyelemzavart is okozhat a gyermeknél

A várandósság vége felé igen gyakori, amikor a kismamánál vashiány, vérszegénység lép fel. Ez – ha kisebb mértékű- fáradékonyságon, esetleg gyakoribb fejfájáson kívül nem okoz különösebb problémákat, ám ha már a terhesség elején diagnosztizálják, azt minél hamarabb kezelni szükséges, ugyanis friss tanulmányok szerint a koraterhességi vashiányos vérszegénység összefüggésbe hozható a gyermek figyelemzavarával, hiperaktivitásával, sőt, autizmusával is. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosa a vérszegénység szűrésére és kezelésére hívja fel a figyelmet.

Vashiány és vérszegénység

A vérszegénység egyik lehetséges oka a vashiány (vashiányos vérszegénység). Vérszegénységről akkor beszélünk, amikor a sejtjeink, szöveteink oxigén szükségletét a vér a vörösvérsejtjeinkben lévő oxigént szállító molekulák (hemoglobin) mennyiségi, vagy minőségi eltérései miatt nem tudja kielégíteni.

A vas nagy része a hemoglobinban található, annak fő építőköve. A vas nélkül az oxigén nem képes eljutni a sejtekhez, így fontos, hogy vasraktáraink mindig fel legyenek töltve. Amennyiben kevés a vas, úgy az könnyen vashiányos vérszegénységhez vezethet, ami befolyásolja a szervezet normál működését.

Terhesség alatti vérszegénység

Vannak olyan állapotok, amikor ideiglenesen megcsappanhat az illető vasraktára és vérszegénység léphet fel. Ilyen állapot pl. a terhesség és a szopatás is, hiszen a fejlődő magzat az anyuka vasraktárait használja fel, és szoptatás alatt is több vasra van szüksége a kismamának (a szülés utáni fáradság a vashiányos vérszegénység tünete is lehet).

Nem mindegy, mikor lép fel a probléma

A legtöbb esetben a várandósság vége felé szembesül a kismama a problémával, de előfordulhat, hogy már az elején is felfedezik a vérvizsgálatok alkalmával. Nagyon fontos, hogy a vashiányos vérszegénységet ne vegye félvállról, ugyanis nem csak az anyára van negatív hatással, de a babára is. Mivel ekkor nem jut elegendő oxigénhez sem a placenta, sem a magzat, így megnő az esély a vetélés, koraszülés, fejlődési rendellenességekre. Ráadásul kutatások igazolták, hogy a  koraterhességi vashiányos vérszegénység összefüggésbe hozható a gyermek autizmusával, figyelemzavarával, tanulási nehézségével, ugyanis a memória kialakulása a magzati életben csak megfelelő vas ellátottság esetén lesz tökéletes.

Egy svéd kutatócsoport felfigyelt arra, hogy a terhesség 30. hete előtt fellépő vashiányos vérszegénység esetén nagyobb volt a gyermekeknél az autizmus, értelmi fogyatékosság és az ADHD (figyelem zavar, hiperaktivitás) előfordulása. Érdekesség, hogy a 30. hét után ezt már nem figyelték meg. Ennek oka, hogy a magzati agy és idegrendszer fejlődése más a terhesség egyes szakaszaiban, így nem mindegy, mikor áll fenn a kismamánál vérszegénység és hogy az milyen mértékű.

Fő a megelőzés, és az idejében történő kezelés

Mivel sok nő már eleve úgy esik teherbe, hogy csökkent a vasraktára, esetleg vérszegény is, úgy a terhességgel csak romlani fog az állapota (már az elejétől). Különösen a húst nem fogyasztók veszélyeztetettek. Éppen ezért érdemes még a várandósság előtt vérvizsgálattal ellenőriztetni azt, nem áll-e fenn vashiány vagy vérszegénység, mivel akkor már a terhesség előtt meg lehet kezdeni a kezelést. Erre természetesen akkor is van lehetőség, ha már teherbe esett, viszont jobb tökéletes egészséggel belevágni a terhességbe.

Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosnője szerint enyhébb esetben elegendő lehet megfelelő, vasban gazdag táplálkozás követése, de előfordulhat, hogy vény nélküli, esetleg vényköteles vastabletta szedése indokolt. Ritkán, de az is előfordulhat, hogy intravénás pótlásban részesül a kismama (kizárólag orvosi felügyelet mellett).

A vegetáriánus gyermeket vállaló hölgyeknek, feltétlenül indokolt a vas anyagcsere, vérkép vizsgálata a terhesség előtt, illetve a terhesség létrejöttekor minél előbb!