Felébred a kisbabád éjjel? Ez teljesen természetes!

Sokszor nem megoldás szükséges, inkább a probléma elfogadása.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
0-12 hónap
2014. szeptember 15. Gyarmati Orsolya

A világ számtalan “szakértője” beszél a szülőknek “garantáltan bevált” altatási technikákról, mivel az éjszakai ébredést abnormálisnak tartja. Ám ez a jelző inkább az ilyen tanácsokat osztogatók gondolkodásmódjára igaz.


1. közkeletű félreértés: egy hathónapos gyereknek a megfelelő fejlődés érdekében végig KELL aludnia az éjszakát, tehát, ha nem ez a helyzet, akkor az abnormális.

2. közkeletű félreértés: egy kisbaba meg tudja nyugtatni saját magát, és csupán azért nem alussza végig az éjszakát, mert a szülők megzavarják az önnyugtató folyamatában.

3. közkeletű félreértés: az éjszakai alvást kizárólag szoptatással megoldani.

Akkor mi a normális?

Egyik kutatás a másik után mutatja ki, hogy a szoptatott babák gyakrabban kelnek fel éjjel, mint azok, akiket éjjel csak üvegből itatnak meg. Ez természetes is. Csakhogy az alvási szakértők nemigen szeretnek beszélni a szoptatásról, nehogy szoptatás-ellenesnek lássák őket. Ám mivel ők kizárólag arra tudnak koncentrálni, hogy egy baba viselkedése csak akkor “normális”, ha végigalussza az egész éjszakát, valójában nem szoptatás-pártiak.

Márpedig azt nagyon fontos tisztázni, hogy a szoptatás egy természetes és alapvetően szükséges tevékenység, ami elképesztően sokkal járul hozzá a baba optimális fejlődéséhez. Ha egy baba éjszaka szopizni akar, az tökéletesen normális jelenség, tehát a szülőkben fontos tudatosítani, hogy nincs semmi baj a kisbabájukkal, sőt, éppenhogy örülniük kell, amiért a kicsi ilyen szorosan kötődik az édesanyjához.

Hogyan kezeljük az éjszakai felkeléseket?

– Igyekezzünk az éjszakai szoptatást minél csendesebben és minél kevesebb mozgatással végezni. A legegyszerűbb, ha a baba együtt alszik az anyukával.

– Fokozatosan és nagyon gyengéden igyekezzünk más nyugtató módszereket is “bevetni”, ahogy a babából kisgyerek válik.

– A végső cél egy olyan állapot kialakítása, amivel a szülők képesek együtt élni, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy éjszaka egyáltalán nem kelhet fel egy kisgyerek, írja a Psychology Today.