A kamaszkor cunami – tanulhatunk lázadó gyermekeinktől!
Az sem baj, ha belenézünk a tükörbe, melyet kis lázadóink tartanak nekünk, esetleg még tanulhatunk is tőlük!
Kedden folytatódott a Léder László pszichológus nevével fémjelzett Apa Akadémia. Az ingyenes előadássorozat negyedik része a kamaszkort és annak vonatkozását tárgyalta, milyen szerepet tölt be az apa az ekkor keletkező „cunami” elhárításában. Ismét rengeteg izgalmas információval lehettünk gazdagabbak.
Mi is az a kamaszkor?
A kamaszkor egy átmeneti időszak a gyermekkor és a felnőtt lét között. Több szakaszból áll, a korai szakasz 10-14 éves kor között, a középső 14-15 éves korban, a késői pedig 16 – 19 éves kor között zajlik. Legalábbis ezt mondja az egzakt meghatározás. A valóság azonban az, hogy ma az egész folyamat korábbra tolódott, nincs konkrét fordulópont a kamaszkor kezdetén. Inkább egy kontinuum mentén halad a folyamat, bizonyos kamaszkori jellemzők már sokkal korábban jelentkezhetnek – avat be az alapokba Léder László, hozzátéve, hogy a realitás lányok esetében a 8-14 éves kor, míg fiúknál 9-14 éves korban már dúlhat a kamaszkor.
Normatív krízis
A pszichológia normatív krízisként definiálja a kamaszkort, ami egy természetes folyamat, valami új születésének a kezdete (normatív krízis például a gyermekek születése is egy ifjú szülőpár életében) – szögezi le a pszichológus. Ami sokkal érdekesebb, hogy csupán 1958-ban beszélt róla először Anna Freud, holott már korábban, a század elején említették más pszichológusok a jelenséget. Az is elgondolkodtató, hogy egyes kutatók szerint a világ kamaszainak csupán 20 százaléka mutatja azokat a jeleket, amelyeket mi evidenciának nevezünk ebben a korban, a többieknél különösebb nagy események nélkül végbemegy a változás. Epstein egy 2117-ben végzett vizsgálatban egyenesen azt találta, hogy az ázsiai kultúrákban egyáltalán nem jelennek meg az olyan kamaszkori jellegzetességek, mint például a dühkitörés, érfelvágás, otthonról való elköltözés. Ehhez kapcsolódik egy 2000-es kutatás, amely szerint a kamaszkori krízis a nyugati életmódnak köszönhető.
Konzumált tinédzserek
Az első, kamaszkori lázadásokat megörökítő könyv, Salinger Zabhegyezője 1951-ben született, ezt követték olyan alkotások, mint például a Legyek ura vagy James Dean Haragban a világgal című könyve. Léder Lászlő arra is rámutat, milyen komoly szociális marketing épül ma a kamaszokra: nagy, jó nevű vállalkozások, telefontársaságok és sportszergyártók egyáltalán nem titkolt célcsoportjai ezek a világban éppen helyüket kereső tinédzserek, akik csak arra kellenek számukra, hogy konzumálják őket, mert termékeiket csak nekik lehet eladni.
Mi is ez a cunami hatás?
Azt sem szabad elfelejtenünk, mutat rá a pszichológus, hogy ebben az időszakban gyermekeink szervezete hatalmas biológiai és pszichológiai változásokon megy keresztül: mindennaposak a hangulatingadozások, növekszik a bennük lévő agresszió, sokasodnak a dühkitörések és jellemző az unalom, közöny a világ dolgai iránt. Átrendeződik a kamaszok alvásmintája is. A rengeteg biológiai, idegrendszeri változás igen radikális, olyannyira, hogy átalakítja még az agyszerkezetet is ami önmagában is megterhelő egy ember számára. Nem csoda hát, ha a kamasz nem tud felkelni vagy éppen elaludni, ez nem egy felvett magatartásforma ebben az életkorban. Nem túl jó hír a szülők számára, hogy a kilengések csupán a 20-as évek elejére stabilizálódnak, persze lehetnek egyéni eltérések.
„Az apám nagyon sokat fejlődött 14 és 21 éves korom között”
A fenti idézet Mark Twaintől származik és remekül megfogja a kamaszkor lényegét Léder László szerint. A pszichológus ugyanis úgy véli, a kamaszok viselkedése egyfajta tükör, és gyermekeink ezen időszaka számunkra is „élet coaching”, amiből bizony tanulnunk kell. Ha egy apa jelen van a gyermeke születésétől kezdve, szinte magától apává fog válni, nincs ez másként a kamaszkorral sem, amit nem lehet túlélni, megúszni. Ez a folyamat a felnőtt számára is a tanulás, a fejlődés és az alkalmazkodás időszaka, a család dinamikájának változása mellett. A család is egy szerves egész, amely ilyenkor változáson megy keresztül.
Az apai identitás meghatározó
Egy 2016-os oxfordi kutatás megállapította, hogy az apai attitűd és identitás önmagában meghatározzák a gyermekek lelki fejlődését. Léder László nem győzi hangsúlyozni, milyen fontos, hogy a család többi része, azaz az anya és a nagyszülők mennyire tekintik kompetensnek a férfit. Hiába ugyanis a szerető, gondoskodó apa, nem fog tudni mit kezdeni a kamasz gyermekével, ha a család inkompetensnek tartja, ha szerintük a gyereknevelés nem az ő dolga. Pedig az apa-szerep fontosságára számtalan tanulmány utal, és az apa-hiány kamaszkorban robban. Követéses vizsgálatok bizonyítják például, hogy a három év alatti lánygyermekek apahiánya vagy negatív apaképe hozzájárul az idő előtti menzesz megjelenéséhez.
A családtagok hormonálisan hatnak egymásra
Ahogy a fent említett példa is bizonyítja, az apaságnak bizony van biológiája: az apa-tudat, az apává válás már akkor elkezdődik, mikor a férfi szervezetében hormonális változások zajlanak várandós párja által kibocsátott feromonok hatására. Szervezete ugyanúgy oxitocint termel és az apai agy is jelentős átalakuláson megy át. Ennek hatására a férfi ugyanúgy képes differenciálni 6 hetes csecsemőjének sírását – ha hagyják. Sajnos éppen a korai, szenzitív időszak az, amikor a legtöbb apa nincs otthon, pénzt kell keresnie, míg az anya 2-3 évre bezáródik a négy fal közé.
Apa nélkül – mit eredményez?
Az apátlan fiúknál dupla a rizikó, hogy bűnözőkké váljanak, ha pedig a környéken több apátlan család is él, tripla esély van rá – mutatja a szociológiai összefüggéseket a pszichológus. Az apátlan fehér lányoknál ötször akkora a kockázat a tinédzserkori terhességre, mint akkor, ha a férfi is jelen van gyermeke életében. Pszichológiai evidencia, hogy a kamaszkori nemi identitás megerősítésében, a társadalmi szerepek normalizálódásában, a társadalomhoz való kapcsolódás kialakulásának az apák szerepe nagyobb, mint az anyáké – mondja Léder László. Amerikai kutatások bizonyítják, hogy az apák szigorúsága, odafigyelése még egy egyébként veszélyes környéken is csökkentette a kamaszok közötti bűnözést.
Átemelés a küszöbön
Valószínűleg azért van ez így, mert ahogy azt Ranschburg Jenő is megállapította, az apa szerepe a küszöbön való átemelés, a világgal való randevú megteremtése és a kamaszkorban éppen ez történik. Ugyanakkor a Floridai Egyetem kutatása szerint azoknak a lányoknak, ahol az apa jelen volt a nevelésben, reálisabb férfiképük alakult ki, ezzel együtt pedig kevesebb a szexuális partnerük és biztonságosabb szexuális életet élnek.
Szereted a fiad?
Egy 1983-as felmérés szerint a különböző apai viselkedésminták helyett egyetlen fontos tényező az, amely garantálni tudja, hogy egy fiúból normális férfi lesz: hogy az apja szereti és elfogadja olyannak, amilyen. Mindegy hogy macsó vagy könyvmoly, a lényeg, hogy meg legyen támogatva a személyisége az apa szeretete által.
A cunami megelőzése
A cunami megelőzését nem a kitöréskor kell megkezdeni: akármennyire hihetetlen, az apák szerepe 7 éves korban előrevetíti azt, hogy milyen lesz a gyermek állapota 16 és 33 évesen – mondja Léder László. Az apai játék, annak stílusa, aktiválása szintén nagyobb előrejelző hatással bír, mint az anyáké. Valószínűleg azért, mert az anya stabilan jelen van a gyermek életében, így az a változó, hogy a férfi mit rak bele a nevelésbe. A kora gyerekkori apa-gyerek kapcsolat egyértelműen IQ és EQ, továbbá kognitív képesség fejlesztő, de azt nem is gondolnánk, hogy egy fél éves korban történő apás képeskönyv-nézegetés is előrevetíti a 1,5 éves gyerek állapotát. A férfiak jellemzően nem könyvből, inkább spontán mesélnek, ami szintén fejlesztő hatású.
Szeretetnyelv: érintés
Az apáknak a testi érintés a szeretetnyelve – hívja fel rá a figyelmet a pszichológus, ami az ösztönös birkózásban, dögönyözésben is megmutatkozik. Ezek nem nagy dolgok, de mégis fontos, hogy megtörténjenek. Ha van a gyermeknek az apával való kapcsolatból arra vonatkozó élménye, milyen a jó érintés, az később meghatározó lesz a párkapcsolatában is. Egy stabil apa-kapcsolatban élő gyermeknek később teljesen más fogalmai lesznek arról, mi az, amit elvárhat a másiktól és mit képes adni. Ez rendkívül fontos, figyelembe véve, hogy a mai fiatalok jellemzően nagyon korán, akár már 15 évesen is elkezdhetik a nemi életet és ennek minősége később hatással lehet párkapcsolataikra.
Az apa jelenléte csökkenti a nemi sztereotípiákat
Az apa jelenléte számos más területein is megmutatja előnyeit: csökkenti a nemi sztereotípiák kialakulását és az agressziót. Az apai játékban meghatározott korlátok jelölik ki a határokat, például hogy nem szabad belerúgni a másik emberbe. Ezek olyan mikroprogramok, amiket a mindennapokban lát és sajátít el a gyermek. Az apai fürdetés fontosságára, amit ösztönösen végzünk, nemrégiben egy brit kutatás is rávilágított: kimutatták, hogy az apa érintésének és a meleg víznek a hatására oxitocin termelődik a kicsi szervezetében, ami az életre való kötődés kialakulását segíti a szülővel.
Apa kijön a háttérből
A kamaszkorban az apa szerepe még jobban felértékelődik, hiszen ahhoz, hogy a lógás, drogozás, bűnözés elkerülhető legyen, jelen kell lennie a gyermek életében. Jó, ha a férfi ilyenkor ki tud jönni a háttérből és a gyermek mögé állni, ami látszólag nem nagy dolog, mégis óriási támogatást jelent egy kamasznak. Egészen más a romantikus „nagy Ő”- ről való elképzelése egy fiatalnak, ha az apa jelen van. Ellenkező esetben durvább, bántalmazóbb módon élik meg a fiatalok az intimitást és kevesebb az igényük is rá. Az iskolai munkát is befolyásolja az apa jelenléte: míg a fiúk teljesítményét növeli, a lányok szorongását csökkenti a támogatás. Az apátlan társadalom egyik lenyomata, hogy évről évre egyre kevesebb fiú végez felsőoktatási intézményben.
Időben kell kezdeni
Mindent összefoglalva nincs 3 napos recept arra, hogyan kell menedzselni a kamaszkort, de a pszichológus szerint az egésznek az a kulcsa, hogy időben kell kezdeni az odafordulást. Nem fegyelemre, hanem figyelemre van szüksége a fiataloknak és papa hotel helyett papa modellre. Legfontosabb pedig, hogy tudjunk tanulni egymás viselkedéséből, abból, mit mutat számunkra a család dinamikája, a tükör, melyet gyermekeink tartanak elénk.