A magyarok többsége szívesen dolgozna otthonról

A magyar munkavállalóknak jelenleg 5 százaléka dolgozik túlnyomórészt otthonról, ugyanakkor 34 százalékuk próbálta már valaha a home office-t, amelyhez kapcsolódó legfontosabb pozitívumként az időspórolást és a kevesebb stresszt említették – derül ki egy friss kutatásból. Az eredmények alapján a többség szeretne a jelenleginél többször távmunkában dolgozni, amelyhez a szükséges lakásfeltételek közül a külön dolgozószobát és az elkülönített dolgozósarkot említették kiemelten.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
lakás
2018. szeptember 19. Közlemény

A digitalizáció térhódításával egyre több munkakörben lehetséges távolról is, például otthonról elvégezni a feladatokat. A köznyelvben „home office”-nak nevezett távmunka ugyanakkor még nem széles körben elterjedt Magyarországon, amire a munkáltatói gyakorlat mellett a lakáskörülményeknek is lehet hatása. A Fundamenta országos reprezentatív kutatásában azt vizsgálta, hogy a magyar munkavállalók miként viszonyulnak az otthoni munkavégzéshez, valamint milyen lakásfeltételeket tartanának fontosnak a távmunkához. Az eredményekből kiderült, hogy a jelenlegi lakását a megkérdezettek 69 százaléka részben vagy egyáltalán nem tartja alkalmasnak otthoni munkavégzésre. Ehhez kapcsolódóan a Fundamenta szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy már kis ráfordítással kialakítható egy olyan otthoni dolgozósarok vagy szoba, ami lehetőséget ad a magánélettől való szeparációra, így növeli a hatékonyságot. Érdemes ugyanakkor jó előre, akár államilag támogatott lakástakarékkal készülni az átalakítással vagy bővítéssel járó kiadásokra, hiszen egy olyan home office, ami segít megőrizni a családi élet harmóniáját, átgondolt megoldásokat igényel.

A többség többet szeretne otthonról dolgozni

A magyar munkavállalóknak jelenleg 5 százaléka dolgozik túlnyomórészt otthonról. Mellettük sokan vannak olyanok, akik szintén dolgoznak távmunkában, de nem ez a legjellemzőbb: ők gyakran (6 százalék) vagy alkalmanként (19 százalék) végzik így a munkájukat. Összességében a munkavállalók háromtizede szokott legalább alkalmanként távmunkában dolgozni, ami különösen az irodai munkát végzőknél és a diplomásoknál jellemző. A munkavállalók 65 százaléka jelezte, hogy sem jelenleg, sem korábban nem dolgozott még otthonról. Miközben keveseknek van rá lehetősége, a többség egyértelműen a távmunka mellett áll: azok közül, akik jellemzően nem így dolgoznak, 55 százalék jelezte, hogy szeretne otthonról dolgozni.

Időspórolás, kevesebb stressz, kiszámítható időbeosztás

Az előnyök közül legtöbben azzal értettek egyet, hogy otthon dolgozva az ember időt spórol meg (66 százalék), valamint az ilyen munkavégzés kevésbé stresszes (63 százalék), és kiszámíthatóbb az időbeosztás (58 százalék). Azok, akik otthonról dolgoznak, mindegyik előnyt nagyobb arányban érzékelik, különösen a távmunka hatékonyságát látják pozitívabban azoknál, akik nem így végzik a feladataikat. A többség azzal is egyetért, hogy otthon dolgozva az ember pénzt spórol meg (56 százalék), ugyanakkor arra, hogy a home office jótékony hatással lenne a családi életre, már kevesebben mondanak igent (49 százalék).

Dolgozószoba vagy dolgozósarok kell az otthoni munkához

A jelenlegi lakásfeltételeit a többség nem látja ideálisnak távmunkához: 37 százalék szerint a lakása nem, vagy inkább nem alkalmas munkavégzésre. Inkább alkalmasnak vagy teljesen alkalmasnak a megkérdezettek 31 százaléka látja otthonát. Bár a többség szerint (58 százalék) az otthoni munkavégzéshez külön dolgozószoba lenne szükséges, azok, akik dolgoznak otthonról, nagyobb arányban érik be egy dolgozósarokkal, mint akik valójában nem is végeznek otthonról munkát (39 százalék vs. 26 százalék). Leginkább azok elégednek meg egy dolgozósarokkal is, akik kevés telefonálással járó munkát végeznek (38 százalék).