„Ha a szíved nem kirakat, a tested miért lehet az?” – Öltözködési kampány a fiatalokért

„Ha a szíved nem kirakat, a tested miért lehet az?” mottóval indított kampányt Bereczki Enikő, ifjúsági szakértő, a Pán Péter Stop! bloggere, amelyhez több médiaszemélyiség és szakember csatlakozott, köztük Dr. Baracsi Katalin, internetjogász, Kósa Erika, üzletasszony, a Kósa Erika Akadémia alapítója, Yurkov, stílustanácsadó iroda, Dr. Schiffer Miklós stílusszakember, Gyurácz Eszter műsorvezetője, Szentesi Réka történész, divatkutató, Császár Enikő, a Pretto alapítója, divattervező, Nagy Janka gyerekpszichológus, Bombera Krisztina, televíziós újságíró,  illetve, számos szervezet, mint például a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat, a Safer Internet Program, a Happy Family Családi infóportál, a Jövőképp Egyesület és további együttműködő partnerek.

A közösségi média önértékelési problémákat okozó hatásairól számos cikk és tanulmány született már. A fiatalokra különösen igaz ez, hiszen az interneten, főként a közösségi médiában napi szinten olyan túlszexualizált képi világgal találkoznak, ami nyomot hagy önértékelésünkön, viselkedésükön és öltözködésükön. A brit Royal Society for Public Health felmérésében körülbelül 1500, 14 és 24 év közötti fiataltól kérdezték meg, hogy gyakorol-e bármilyen hatást az életükre az Instagram, a Twitter, a Facebook, a Snapchat és a YouTube.  A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy minden közösségi oldal bizonyos mértékben negatív hatást gyakorol az önértékelésre, de mindközül az Instagram idéz elő leggyakrabban testképzavart és nyugtalanságot a fiatalokban. Emellett komoly problémát jelent a főként fiatalok körében terjedő, szexuális tartalmú képek, videók, üzenetek küldése vagy fogadása (szexting). A 13-14 éves lányoknak súlyos gondot okoz, hogy hogyan kezeljék, ha ilyen fotókat kérnek tőlük. Gyakori, hogy a címzettek egyáltalán nem kezelik bizalmasan ezeket a fotókat, sőt, nem egy esetben zsarolásra használják fel őket.

Egyre több iskolában tiltottak be szexuálisan provokatív ruhadarabokat, mint például a forrónadrágot, anélkül, hogy bármilyen információt fűztek volna a tiltáshoz. – Fontos lenne, hogy a fiatal lányok tájékoztatást kapjanak arról, hogy bizonyos öltözködés milyen hatással van másokra, milyen üzenetet közvetít akár online, akár offline – hívta fel a figyelmet Bereczki Enikő.

A Pán Péter Stop! blog országos szemléletformáló kampányának célja, hogy motiválja, és egyúttal felhívja a figyelmet a nők, főképp a fiatal lányok, gyermekkorban lévők online és offline megjelenésére. Ismert médiaszemélyiségek, szakemberek és kortárs fiatalemberek motivációs videoüzenetekben szólítják meg az ifjú hölgyeket, hogy vigyázzanak magukra, és ne tegyenek fel az internetre olyan fotókat, videókat saját magukról, amelyekkel szexuális zaklatásoknak tehetik ki magukat. Az interjúkban a tudatos öltözködési kultúráról is szó esik. A kampány informatív és inspiráló spotokkal, cikkekkel, közösségimédia- megjelenésekkel és előadásokkal szeretné buzdítani, motiválni a fiatalokat az elővigyázatosságra, megválaszolni a legfontosabb kérdéseket, segítséget nyújtani.

A Dress Up! kampány szakértők segítségével hívja fel a szülők figyelmét arra, hogy milyen veszélyekkel találkozhatnak gyermekeik egy-egy ártalmatlannak vélt online vagy offline térben. Dr. Baracsi Katalin internetjogász, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Programjának külső tanácsadója szerint a biztonságos internethasználattal sok kellemetlenség megelőzhető. Fontos segíteni a tinédzsereket a tudatosabb internethasználat és internetes önvédelem tekintetében, hiszen az online térben kiszolgáltatottabbak, mint a felnőttek. -Semmiképp sem javaslom, hogy kezdjük el hibáztatni a gyerekünket, vagy felelősségre vonni, mert, hogy pont az a bizalom veszik el, amire ilyenkor a gyereknek a legnagyobb a szüksége. Egy ilyen helyzetben soha nem ő a hibás, hanem az a fél, aki kicsal belőle felvételeket, berántja egy ilyen helyzetbe, amelyben nagyon nehéz nemet mondani ilyen kiszolgáltatott helyzetben – hangsúlyozza a kampányvideóban.

Serdülőkorban nagyon fontos a külső, kiemelt szerepet kap, a testkép, a testtel való elégedettség, az, hogy milyen az emberek visszajelzése. A mai világban ez még fontosabb ez, túlszexualizált a világ. Akkor tud boldog lenni egy tinédzser sokszor, ha azokat a visszajelzéseket kapja, hogy „szép vagyok”, „jól nézek ki”, „menő vagyok”. Nyilván ez természetes, tehát senki nem attól lesz boldog, ha azokat a visszajelzéseket kapja, hogy „csúnya vagy” „buta vagy”, de annak a mértéke irreálisan megnövekedett, hogy ez mennyire fontossá vált a serdülőnek. A kutatások is alátámasztják, hogy nagyon nagy szerepe van az Instagramnak leginkább, ott ömlik rájuk ez a sok információ is egyrészt, másrészt magasan van a léc, amit nekik el kell érni, ami leginkább a külsejükre fókuszál. Nem a tanulmányukban kell nagy dolgokat elérni, vagy a személyiség fejlődésükben, hanem a külsőben, testükben  – emeli Nagy Janka gyerekpszichológus.

Kósa Erika üzletasszony a Kósa Erik akadémia és az EQ Sexy mozgalom alapítója összefüggést feltételez  az öltözködés és az érzelmi intelligencia között:  Az öltözködés is intra- és interperszonális kapcsolat, azaz az ember magával milyen kapcsolatban áll és az érzelmek, amelyek egy adott pillanatban benne vannak, milyen megnyilvánulásban tudnak megjelenni a környezetében, hogyan fogadja egy másik ember megnyilvánulását. A helyes önértékelés szerintem nagyon sokat számít abban, hogy az ember aztán a viselkedésében, öltözködésében mit akar kifejezni –nyilatkozza a kampánynterjúban. Úgy látja, hogy hiába mondják, hogy nem a ruha teszi az embert, ami valójában igaz, mégiscsak ad egy olyan antrét, első benyomást, ami alapján az ember el tudja dönteni, hogy bizalomgerjesztő, szimpatikus-e a másik: „ Hiszen az első benyomások azok, amelyek még a szavak nélkül megtörténnek, ez egyfajta kémia, amihez nagyon is hozzá járul az, hogy mit lát az ember, hogy néz ki a másik, mit sugároz, milyen a zakója, gyűrött-e az ing, megfelelő hosszúságú-e a szoknyája, milyen mély a dekoltázs. Erre nagyon kell figyelni, mert egy másik ember, aki találkozik valakivel, olvas ezekből az első benyomásokból, jelekből és kialakul benne tudat alatt valamiféle szimpátia vagy unszimpátia. ”

Dr. Schiffer Miklós stílusszakértő szerint meg kellene érteni azt, hogy  mik az öltözködés szintjei, és mik a választóvonalai,  mi miért az, ami: „Ha ezek letisztázodnának, akkor kevesebb probléma lenne ezen a területen.  Ezt a jelenséget  „félreöltözésnek” hívom.  A társadalmunkban nincs meg a kellő tisztelet a munkahelyek felé,  lennie kellene egy kódrendszernek, ami átmegy generációról, generációra, de sajnos ez nincs. A legrosszabb, hogy ez egy világjelenség, és nem magyaros sajátosság.”- magyarázza a kampányvideóban.

Gyurácz Eszter egyetemista, egy TV-s csatorna időjárás-jelentője így nyilatkozott a kampány során: „Amikor elindítom a napom, a legfontosabb az, hogy mi a motivációm, amiért felöltözöm. Nem azért akarok felöltözni, hogy minél több kacsintást, dudát és füttyszót gyűjtsek be, hanem azért, hogy én jól érezzem magam. Ez nyilván meghatározza azt, hogy a televízióban is milyen ruhákat vállalok el. Volt olyan, amire már azt mondtam, hogy nekem nem fér bele, az olyanok, mint a kivágott, rövid ruhák, nekem abszolút nem felelnek meg. Tudom, hogy a tévében sok nő érvényesül nem megfelelő módon és amikor én oda kerültem, elhatároztam, hogy én teljes mértékben szeretném ettől elzárni magam és szeretnék egy olyan utat képviselni, ami máshogy éri el a célját, legyen az egy új műsor, egy új lehetősége. Nem azért, mert az emberek egy szexi lányt látnak, hanem azért, mert kedves, közvetlen vagyok, vagy tehetséges, jó kommunikációs képességgel rendelkező.”

A Pán Péter Stop! blog országos szemléletformáló kampánya informatív és inspiráló spotokkal, cikkekkel, közösségi média megjelenésekkel és előadásokkal, pódiumbeszélgetésekkel szeretné motiválni a fiatalokat, megválaszolni a legfontosabb kérdéseket, segítséget nyújtani.