Megegyük vagy kidobjuk? – avagy a nagy ételdilemma

Az élelmiszerek fogyaszthatósági idejét ugyan feltüntetik a csomagolásokon, előfordulhat, hogy már a lejárati dátum előtt minőségromlást tapasztalunk. De mi kerülhet még a hasunkba, és mi az, amit ki kell dobnunk?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
ehető
2015. november 20. Paulik András

Az élelmiszerek fogyaszthatósági idejét ugyan feltüntetik a csomagolásokon, előfordulhat, hogy már a lejárati dátum előtt minőségromlást tapasztalunk. De mi kerülhet még a hasunkba, és mi az, amit ki kell dobnunk?


Az élelmiszerek eltarthatósága, romlandósága és a csomagoláson jelzett dátumok örök bizonytalanságot hagynak bennünk. Az esetek nagy részében fogalmunk sincs, hogy valójában mi jelzi, hogy a hűtőben több napja tárolt sajt, a hús és zöldség még fogyasztható-e? Sajnos sok élelmiszer egyszerűen a szemétbe kerül, a túl szigorú minőségi előírások, a közeli lejárat vagy éppen a felelőtlen vásárlás következtében. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adatai szerint Magyarországon évente hozzávetőlegesen kétmillió tonna kidobott élelmiszerről van szó, világszerte pedig az összes megtermelt élelmiszer egyharmadára becsülik a kidobott mennyiséget – ami körülbelül 1,3-1,5 milliárd tonna.

A címkék rejtelmei

Az előre csomagolt élelmiszereken kétféle jelöléssel találkozhatunk. Az egyik a minőségét megőrzi, a másik a fogyasztható. A fogyasztható feliratot jellemzően a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló, hűtőtárolást (0-10 ⁰C fokot) igénylő élelmiszerek esetén találjuk a csomagoláson. A megjelölt felhasználhatósági dátum után fogyasztásuk kockázatos lehet, veszélyt jelenthet az egészségre még akkor is, ha esetleg nincsenek látható romlási jelek. A minőségét megőrzi felirat a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található dátum. Ez azt az időtartamot mutatja meg, ameddig elvárhatjuk, hogy a gyártó által garantált minőséget, azaz például ízt, illatot, színt vagy állagot nyújtja. Az adott dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem fogyaszthatók. Ilyen jelölést találunk jellemzően a konzerveken, kekszeken és a szárított vagy gyorsfagyasztott élelmiszereken. Ezeket a dátumokat a gyártók állapítják meg, akik általában óvatosak a lejárati idő tekintetében, hiszen ez egyben a felelősségre vonásuk időbeli korlátját is jelenti.

Ha lejárt, akkor rossz?

Amint már említettük, az élelmiszer minőségének megőrzési idejét a gyártóknak fel kell tüntetni a terméken. Azt azonban nem árt tudni, hogy a lejárati idő nem feltétlenül egyezik a fogyaszthatósági dátummal. Ez a dátum csupán azt jelzi, hogy eddig az időpontig garantálják a termék minőségét. Számos élelmiszer (főleg konzervek és kekszek) viszont sokkal tartósabb, mint ahogyan azt a csomagoláson feltüntetik. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője szerint az utóbbi évtizedekben az élelmiszergyártók számos fejlesztést végeztek, hogy a feldolgozott élelmiszerek minél tovább fogyaszthatók maradjanak. „Gondoljunk például csak a tejre” –kezdi a szakember. „Az úgynevezett ESL technológiával a friss tej akár 21 napig is eltartható, miközben ízéből, értékes tápanyagaiból szinte semmit sem veszt. Ugyanakkor nem árt figyelembe vennünk, hogy a rövid lejárati idővel rendelkező élelmiszerek, például tejtermékek, húsfélék, felvágottak, tojás és hal esetén a megadott fogyaszthatósági határidőn már nem ajánlott felhasználni azokat, mivel ételfertőzésnek, esetleg –mérgezésnek tesszük ki magunkat. A fenntartható fogyasztás érdekében azonban a minőségmegőrzési időt kezelhetjük rugalmasan: ha az élelmiszeren nem látható, érezhető minőségi probléma, egy ideig még fogyasztható. Ha jobban odafigyelünk a lejárati időkre, és jól tervezzük meg étrendünket, az életmódunk sokkal fenntarthatóbbá válik, és felére-harmadára csökkenthetjük a kidobott élelmiszerek mennyiségét, ezt pedig környezetünk és természetesen pénztárcánk is meg fogja hálálni”.

7 tipp, amivel elkerülhető az élelmiszerpazarlás

A Táplálkozás, Életmód, Testmozgás Platform Egyesület egy olyan nonprofit szervezet, ami segít eligazodni az egészséges táplálkozás és életmód kérdéseiben. Hivatalos weboldalukon hét olyan ötletet osztanak meg velünk, amikkel elkerülhető a felesleges élelmiszerpazarlás.

1. Tervezzük meg előre a család étrendjét, és mindig bevásárló listával intézzük a vásárlást!

2. Tartsuk magunkat a felírt listához, csak azt vegyük meg, amit biztosan elfogyasztunk majd.

3. Ha valamiből több darab is van otthon, akkor a legrégebbit használjuk fel először, vagyis azt, amelyiknek a legközelebb van a lejárati ideje.

4. Vásároljunk minőségi, tovább eltartható termékeket, amivel környezetünket és pénztárcánkat is kíméljük.

5. Használjuk ki a mélyhűtőt: a legtöbb alapanyag, el nem fogyasztott étel lefagyasztható.

6. Sok élelmiszer a minőségmegőrzési idején túl rövidebb-hosszabb ideig is elfogyasztható. Tájékozódjunk erről, mielőtt kidobnánk a kukába.

7. Az ételmaradékokból új ételeket lehet varázsolni, ehhez számtalan receptoldalon találunk segítséget az interneten.

Ötletek a romlékonyság ellen

A legjobb módszer, amivel távol tarthatjuk az idő előtti romlékonyságot, és a fertőzéseket, ha készételeket, cukrásztermékeket, majonézes, tojásos ételeket csak megbízható helyről szerezzük be, vagy magunk készítjük el. Az alapvető higiéniai szabályok betartása is segíthet a védekezésben. A nyers húst és a készételt mindig tároljuk külön, elzárva egymástól. A főzési fázisok között mossunk alaposan kezet, és a nyers húsokat, tojást, zöldségeket mindig mossuk át, majd töröljük szárazra. Ne feledjük, a frissen megfőtt ételt hűtés nélkül körülbelül 3 órán át lehet biztonságosan fogyasztani, utána már hűtést igényel.