Apa, mitől vizes a víz?

Sok szülő zavarba jön, amikor a gyereke tudományos tények magyarázatát szeretné tőle megtudni, mivel nem biztos a válaszban. Az alábbi cikkben tíz olyan dolgot gyűjtöttünk ösze, amelynek miértjére a gyerekek nagyon gyakran kíváncsiak. Ne aggódjatok: a válaszok is ott vannak!

1. Miért kék az ég?

Fontos tudni, hogy egyrészt a valóságban nem léteznek színek, másrészt az ég alkotórészeinek rezgését kéknek érzékeljük. Amikor a napfény áthalad a légkörön, a légkör kis részecskéi (por, levegőmolekulák csomói, mikroszkopikus vízcseppek) eltérítik a rövidebb hullámhosszú fényt, amit mi a szemünkkel kéknek érzékelünk.

2. Miért látható a Hold nappal is?

Valójában nem mindig látható nappal, ahogy nem mindig látható éjszaka sem. Bizonyos napokon a Hold közelebb van a Naphoz, és ilyenkor a két égitest nagyjából ugyanakkor kel fel és nyugszik le. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a Hold majdnem egész nap az égen van, de a Naphoz való viszonylagos közelsége miatt nehéz meglátni. Más napokon, amikor a Hold távolabb kerül a Naptól az égbolt Nappal ellentétes oldalán tűnik fel és nagyjából akkor kel fel, amikor a Nap lenyugszik.

3. Mitől repül a repülő?

A repülő attól repül, hogy a gép szárnyai kettészelik a levegőt. A szárny kialakítása miatt a felette lévő levegő felgyorsul, emiatt nyomása kisebb lesz, mint a szárny alatt lévő levegő. Ez a kettősség felhajtóerőt generál. Minél nagyobb a gép szárnya, annál nagyobb a felhajtóerő.

4. Vannak földönkívüli lények?

A gyerekeket lenyűgözi a földönkívüliek gondolata. Sokszor azt gondolják, hogy az idegenek bármikor megszállhatják a Földet. Erre a kérdésre azonban nem igazán lehet válaszolni, cserébe viszont beszélhetünk a gyerekeknek a Marsról, ahol nemrég vizet találtak, illetve a bolygók közti elképesztő távolságokról.

5. Hogyan lesznek a kisbabák?

Talán a leggyakoribb kérdés, amit a kíváncsi gyerekek feltesznek szüleiknek, akik sokszor a legkülönösebb válaszokkal traktálják őket, többek között azzal, hogy a babákat a gólya hozza. Franciaországban a gyerekeket a káposztaföldön “találják”. A legjobb, ha utánanézünk a szakirodalomnak, vagy ráérzünk, hogy a kíváncsi gyerek életkora alapján milyen csomagolásban kaphatja meg a választ.

6. Miért nedves a víz?

Ez a kérdés akár filozófia mélységeket is felvethet, de először lássuk a tudományos magyarázatot: azért, mert folyadék és a folyadéknak az az egyik tulajdonsága, hogy nedves. A másik válasz a kérdésre, hogy a víz valójában nem vizes, nem nedves, csak mi leszünk nedvesek általa, ha kapcsolatba kerülünk vele. A zen filozófia alapján pedig a víz azért vizes, mert ilyen a természete, és ez a dolga, ahogy a kőnek az a természete, hogy kemény legyen.

7. Miért költöznek el ősszel a madarak?

Vannak olyan madárfajok, amelyek ősszel, amikor az idő egyre hidegebbre fordul (és ez kihat a táplálékkínálatra is) melegebb vidékre indulnak, ahol elegendő élelem van és nincs veszélyben az életük sem a túlzott hidegtől.

8. Miért ásítunk, ha álmosak vagyunk?

Az ásítás nem más, mint egy nagyon mély belégzés, ami által a szervezet több oxigént kap, mint egy normál belégzés esetében. Amikor álmosak vagyunk, agyunk nem működik olyan kapacitással, mint kipihent, normál állapotban, és ezért az agy úgy próbál ismét aktív lenni, hogy több levegőt igyekszik “szerezni”. Ugyanakkor az ásítás azt is jelenti, hogy ideje pihenni. Álmunkban nem szoktunk ásítozni…

Miért színes a gyümölcs?

A Föld hosszú élete során csak azok a növények tudtak fennmaradni, amelyek képesek voltak arról “gondoskodni”, hogy magvaikat  – különböző állatok, vagy a szél segítségével – jó sok helyre és jó messzire eljuttathassák. A gyümölcsfák ezt úgy érték el és érik el ma is, hogy élénk színeikkel odacsalogatják az állatokat, amelyek megeszik a gyümölcsöket, a magokat pedig elpotyogtatják. A színek a napfény melengető hatására elinduló vegyi folyamatoknak köszönhetőek.

10. Miért repül a léggömb?

Mert a hidrogén, vagy a hélium, amivel megtöltik, könnyebb a levegőnél. A víz alatt a levegőbuborékok is a felszínre igyekeznek, mivel a levegő könnyebb a víznél. Ugyanez történik a léggömb esetében is.