”Ártatlan sorozatgyilkos” a sokgyermekes édesanya

A világ legtermékenyebb sorozatgyilkosa? Vagy szimplán egy koncepciós per áldozata? Báthory Erzsébet a magyar történelem egyik legvitatottabb személyisége. A Szabad Tér Színház és a Kolozsvári Magyar Opera közös vállalkozása egy musical-operában állított emléket ennek a tragikus eseménynek.

A többgyermekes, negyvenes éveiben is gyönyörű Báthory Erzsébetről botrányos pletykák keltek életre, miszerint szüzek vérében fürdött, hogy megőrizze fiatalságát. Férje, Nádasdy Ferenc gróf halála után fiatal nők meggyilkolásával vádolták meg, büntetésként csejtei várában élve befalazták. Bár a történészek szerint politikai bűnügy áldozata volt, a köztudatban még mindig szörnyetegként él.

E tévképet igyekszik eloszlatni Bagó Bertalan musical-operája, a Báthory. A feldolgozás alapvetően nem a vérfürdők grófnőjét, hanem a féltékenység és hatalomvágy által ostromolt feleséget állítja a középpontba, azaz Báthory Erzsébet ”harcát” az őt megszerezni akaró Thurzó Györgyével. A valós történelmi szereplők mellett egyetlen fiktív karaktert szőttek az esemény folyamába: Waltert, a királyi főnyomozót, aki arra hivatott, hogy felderítse a szörnyű bűntett részleteit. Az alkotók egyértelműen Báthory pártjára álltak a történészi vitában: darabjukban felmentést adtak a csejtei vérgrófnőnek.

Minden történelmi ihletettségű film vagy színházi darab egyik legnagyobb húzóereje a korhű világ megteremtése. A pontos részletekig kidolgozott díszlet és a magával ragadó kosztümök hihetetlen lendületet képesek adni egy adaptációnak. Sajnos a Báthory musical-operában ezekre kevesebb figyelem összpontosult, pedig néhány jelenetnél különös jelentőséggel bírt volna – például Báthory Erzsébet és Nádasdy Ferenc gróf esküvője – a korabeli hangulat megteremtése. Szerencsére Szomor György musicales jellegű számai elviszik a figyelmet, ráadásul a zene érdekes fordulatot vesz az operai előadásmód által. Ugyan néhány dallama ismerősnek tetszik a nemrég bemutatott Monte Cristo grófjából, de messze nem zavaróan.

A szereplők közül a legnagyobb hangsúlyt talán Walter kapja, aki az egyik legbonyolultabb karakter. A maximálisan lojális királyi főnyomozó csak a hosszú nyomozás után döbben rá a per koncepciós jellegére, és száll szembe kenyéradójával. A nyomozót megtestesítő Szemenyei János nemcsak játékával, de az egyetlen igazán musicales számával, a Quo Vadis-szal teszi igazán élvezhetővé a darabot. Miller Zoltán nevének feltűntetése a plakáton elsősorban üzleti fogás, hiszen az a nettó három perces jelenet, amit rá szabtak, bár nagyon szórakoztató, mégsem alaposzlopa a darabnak.

A Szabad Tér Színház és a Kolozsvári Magyar Opera közös vállalkozása a hiányosságok ellenére élvezhető darab. Nemcsak a történet érdekessége, de a színészi játékok és a zene összhangja is erőt kölcsönöz a két felvonásos műnek.