Babaátlag: napi 4 km, 102 eséssel

Hányszor, hány anyukától hallottuk már, hogy "annyi energiája van ennek a gyereknek, én nem bírnék ennyit rohangálni". Egy amerikai kutatás szerint egy szó szerint így van, ugyanis már a járni tanuló babák is lényegesen többet sétálnak, mint a legtöbb felnőtt, ami picike lábaikat is figyelembe véve még sokkal nagyobb teljesítmény.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. december 02. bencze.aron

Hányszor, hány anyukától hallottuk már, hogy “annyi energiája van ennek a gyereknek, én nem bírnék ennyit rohangálni”. Egy amerikai kutatás szerint egy szó szerint így van, ugyanis már a járni tanuló babák is lényegesen többet sétálnak, mint a legtöbb felnőtt, ami picike lábaikat is figyelembe véve még sokkal nagyobb teljesítmény.


A járni tanuló és nem túl régóta járó, 12 és 19 hónapos közötti gyerekek naponta több, mint 4 kilométert (2,6 mérföldet) tesznek meg, és ezen a távon átlagosan naponta 102 alkalommal esnek el, derült ki a New York-i Egyetem kutatásából.

A kutatók 130 gyereket filmeztek egy speciáls játszószobában, másik 15-öt pedig otthon, ez utóbbira azért volt szükség, hogy megnézzék, különbözik-e a fizikai aktivitás a megszokott, és az újdonságot jelentő környezetben (eredményeik szerint nem).

A kutatók a filmfelvételek elemzése után arra jutottak, az ilyen korú babák óránként 2368 lépést tesznek meg, amivel körülbelül 700 méterre (0,44 mérföld) jutnak el. Ha az ébren töltött idejük felében mászkálnak – márpedig sok anyuka szerint ennél jóval többet mászkálnak – akkor ez naponta összesen több, mint 14 ezer lépést, jó bő négy kilométert tesz ki.

A kísérlet során a kutatók arra is kíváncsiak voltak, miért kezdenek egyáltalán a gyerekek járni, amikor négykézláb már megbízhatóan képesek közlekedni. Arra jutottak, hogy két lábon a kölykök nagyon hamar gyorsabban, messzebbre jutnak, miközben napról-napra kevesebbet esnek. Arról nem ejtettek szót, hogy a felnőttek is két lábon járnak, ami azért szintén jelenthet némi motivációt, de talán ez annyira alapvető, hogy ezért nem került szóba.