Dobd fel az utat hazáig!

Ugye mindenkinek ismerős, amikor a tízperces utat bő negyven perc alatt sem sikerül leküzdeni? Van egy ötletünk, hogyan vészeljétek át a nehezen vánszorgó időt.

Néha reménytelen huzavonának tűnik mindez, a kicsi totyog, a nagy unja, és már az sem érdekli, hogy a sarki ház udvarán majd biztos lesz egy mosakodó kiscica, esetleg egy markológép.

Feldobhatjuk ezeket a sétákat egy-egy ötletes “sétakártyával”. Kis kartonlapra rajzolhatunk olyan dolgokat, melyeket biztosan látunk útközben: kutyát, kukát, szemüveget egy bácsin. Adjunk a kicsinek egy tömzsi kis zsírkrétát, és indulhat is a móka! A feladat az, hogy amint meglát egyet a képen szereplő ábrák közül az utcán, a saját kis kártyáján be kell karikáznia, átsatíroznia, áthúznia. Ha több kisgyerek van, az a legszemfülesebb, akinek előbb betelik a kártyája. Bevásárlásnál is bevethetjük a trükköt, így biztos, hogy a kicsi inkább azt fogja lesni, hol van még egy hiányzó telefonáló néni, mint hogy újabb használhatatlan kis csecsebecséért ráncigálja a kabátunk ujját.