Füleljünk, hallunk-e fülesbaglyot!
A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.
Az MME hétfői közleménye szerint a szervezet országos adatgyűjtésbe kezd, amelynek első szakaszában a lakott területeken is gyakran előforduló erdei fülesbaglyok fészkelő állományának felmérését végzik, amelybe a lakosságot is szeretnék bevonni. Az akció májusban a füleskuvikok megfigyelésével folytatódik.
A közlemény szerint az éjszakai életmódot folytató, az emberek számára láthatatlanul mozgó madarak rejtett költőhelyének megkereséséhez elég csak a hangjukat meghallani. Az esti szürkülettől megfigyelhető a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangja, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolása, májusban és júniusban pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangja is. A közlemény szerint a madarak hangjának megfigyelését hetente egy-két alkalommal érdemes megismételni áprilistól júniusig.
A természetbarátok a madarak jellegzetes hangját meghallgathatják a https://www.xeno-canto.org/ madárhangokat rögzítő oldalon. Aki észlelte e hangok valamelyikét, egy elektronikus űrlap (https://goo.gl/forms/bxSOdOqEPMkmRdnR2) kitöltésével tud hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához. Az akció részleteiről további információ található a http://www.mme.hu/a-lakossaggal-a-feszkelo-baglyok-nyomaban-1-erdei-fulesbagoly oldalon.
A közlemény szerint a lakosság segítségével gyűjtött adatok a későbbiekben részét képezik majd az MME által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. A jelentések azért fontosak, mert a civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érintik, veszélyeztetik. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek, melyek alapját képezik az érintet fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.
Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz is – olvasható a közleményben.
