Korababák anyaölben

A Babaszoba új sorozatában olyan egészségügyi dolgozókat mutat be, akik a gyereket gyereknek, a szülőt szülőnek tekintik, akár az általános trenddel is szembefordulva.

Amikor egy újszülöttet inkubátorba dugnak azzal a felkiáltással, hogy ott, a biztonságos melegben jobban tud alkalmazkodni, vigaszért a “honvédosokra” gondolok. A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Perinatális Intenzív Osztályán (PIC) a 800 grammos koraszülötteket is az édesanyjuk mellkasára fektetve gondozzák, ha ezt megengedi az állapotuk. Éppen azért, mert tudják, hogy ott nem hűlnek ki, és tudják, hogy ott jobban alkalmazkodnak a külvilághoz. ‒ Az egészségügy nem a betegségek ellen van, hanem a betegekért, vagy éppen az egészséges kisbabákért – magyarázza dr. Nádor Csaba, a PIC osztályvezető főorvosa. – A baba szemével is meg kellett néznünk, hogy mit csinálunk, és így nagyon meglepő képet kaptunk. Pedig ő a főnökünk!

Skandináv színvonal

‒ Amikor a MÁV-kórház épületébe kerültünk a Szabolcs utcából, egy igazi szupercsapat alakult – emlékszik a főorvos. – Jött dr. Bodrogi Eszter, akinek több év londoni tapasztalata nagyon erősen hozzájárult a szemléletváltáshoz. Ide hívtuk dr. Schill Beát, aki már előző munkahelyén is alkalmazta a kengurumódszert. Tulajdonképp minden munkatársunk bedobott valamit a közösbe. Ma az ország legjobb eredményekkel rendelkező koraszülött-intézménye vagyunk. Az innen hazakerülő kisbabák egészségügyi mutatói kiemelkedők. De piszkált minket még egy kérdés: minden más is rendben van? Tudtuk, hogy a későbbi fejlődés és boldogulás nem csak attól függ, hogy mennyire egészségesek a gyerek szervei. A koraszülöttek esetében nem ritka, hogy a szociális fejlődés és a szellemi fejlődés is késik az átlagos gyerekekéhez képest. Ezt az úgynevezett MDI-vel (Mental Development Index) tudjuk mérni. Vajon ezen tudunk segíteni? Kiderült, hogy igen! És még csaknem is túl bonyolult.

A cikk itt folytatódik!