Leszoktunk róla: képeslapírás – de miért?!

"Drága Mama! Áldott karácsonyi ünnepeket kívánunk Neked és Papának az unokák nevében! Sok-sok szeretettel puszilunk Benneteket: Unokáitok" majd jöttek az aláírások különböző színű tollakkal...

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. december 08. szabo.daniel

“Drága Mama!
Áldott karácsonyi ünnepeket kívánunk Neked és Papának az unokák nevében!
Sok-sok szeretettel puszilunk Benneteket: Unokáitok” majd jöttek az aláírások különböző színű tollakkal.


Körülbelül így nézett ki a 80-as, 90-es években egy valamire való karácsonyi üdvözlet. Az ember feladta 4-5 nappal az ünnep előtt, majd amikor szenteste telefonon is ment a köszöntés, az első kérdés mindig az volt: megkaptátok a lapot?

A Budapest Antikvárium összefoglaló áttekintéséből kiderül, hogy már a XVII-XVIII. században készültek üdvözlő lapok kézzel rajzolt ábrákkal, bár ezek általában még zárt borítékban kerültek feladásra, kiadványszámuk pedig elenyésző volt.

A képeslap feltalálójának August Schwarz oldenburgi kereskedőt tartják, aki 1870-ben egy német levelezőlap bal felső sarkára egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta. Tehát a képes levelezőlap születési évének 1870-et tekinthetjük ( ezt fogadta el a Képzőművészeti Alap is, amikor az 1970-ben kiadott képes levelezőlapjaira rányomtatta: „100 ÉVES A KÉPES LEVELEZŐLAP”. 1878-ben Postaügyi Világunió összejövetelen szabványosították a levelező és képeslapok méretét, 140 x 90 mm-ben és a díjszabást is egységesítették; a lapok díjszabását a levéldíjszabás felében határozták meg.

1901 és 1914 között a képeslap minden országhatárt ledöntve terjedt el. A tervezők ötletessége, találékonysága, a fényképek sokszorosítása, a nyomdatechnika fejlődése gyorsította a térhódítás ütemét. A legkedveltebb lapok művészek által rajzoltak – festettek voltak; akkor születtek a nagy sorozatok is.

A magyar képeslapkiadás egyébként 1896-ban kezdődött, addig főleg német és osztrák kiadók látták el Magyarországot képeslapokkal. 1896-ban a Magyar Posta 32 lapból álló millenniumi sorozatot jelentetett meg (budapesti és történelmi témával, vidéki tájképpel).

A lapok népszerűsége – a legváltozatosabb témákkal – egészen a legutóbbi időkig töretlen volt, az online-tér kiszélesedésével azonban bekövetkezett a lassú, majd rohamos szűkülés. A mai harmincas generációnak még bőven van eltett, emlékezetes képeslapja. Nyaralásból üdvözlet, külföldről egy-egy sor, a fiatalabbaknak csak ritkán.

Ők már az elektronikus képeslapokat kapják, vagy az egyszerű e-mail üzenet csatolt fényképpel, rosszabb esetben csak egy sms-t, mms-t.

Persze alapvetően nem is lenne ezzel baj. Pláne, ha környezetkímélő voltát is figyelembe vesszük. Mégis, valami olyan tűnik el, aminek volt értéke és ma is lehetne. A rövidke, mára megsárgult, kézzel írott vastag lapokat akkor fogjuk visszasírni, amikor egy 50 embernek másolatban elküldött emailben kívánnak nekünk Boldog Ünnepeket.

Videó: egy karácsonyi képeslap útja:

A képeslapok történetéről