Mintha száz rabszolgánk lenne

Nagyságrendekkel több energiát fogyaszt a magyar lakosság, mint amennyit a maga erejéből elő tudna állítani. Az energiapazarlás által okozott környezeti károkat ráadásul nem feltétlenül érdemes megpróbálni utólag elhárítani, ezzel ugyanis csak növeljük a világ rendezetlenségét és a szennyezés mértékét. Mit lehet tenni az energiapazarlás ellen?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. június 22. szabo.daniel

Nagyságrendekkel több energiát fogyaszt a magyar lakosság, mint amennyit a maga erejéből elő tudna állítani. Az energiapazarlás által okozott környezeti károkat ráadásul nem feltétlenül érdemes megpróbálni utólag elhárítani, ezzel ugyanis csak növeljük a világ rendezetlenségét és a szennyezés mértékét. Mit lehet tenni az energiapazarlás ellen?


Mennyivel több az általunk naponta elfogyasztott energiamennyiség (villany, földgáz, üzemanyag stb.), amit egy átlagos fizikai dolgozó – vagy egy rabszolga – nyolc órában a két keze munkájával meg tud termelni? Erre ad választ Buckminster Fuller amerikai mérnök és feltaláló 1944-ben alkotott erőforrás-rabszolga meghatározása (angolul energy slave).

Az emberi izomteljesítmény egy munkaóra alatt mintegy 80-100 watt (1 watt az a teljesítmény, amelyet 1 Joule munkával 1 másodperc alatt elő lehet állítani). Egy laptop szövegszerkesztés közben óránként 20 wattot fogyaszt, ami annak felel meg, mintha egy rabszolgát tizenkét percig dolgoztatnánk. Egy mosógép fogyasztása 800 watt, ami egy óra alatt nyolc-kilenc rabszolga munkájával egyenértékű. Egy Ford Fiesta vagy egy Fiat Punto kategóriájú kisautó pedig hozzávetőleg 60 kilowattot fogyaszt országúton óránként, ami 75 rabszolga munkáját emészti föl.

“2008-as adatok szerint egy magyar ember átlagosan naponta 87 kilowattóra energiát használ fel, azaz 87-109 rabszolgája van” – mondja Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutatóközpont tudományos munkatársa. Körülbelül ugyanennyit foglalkoztat egy nyugat-európai fogyasztó. A számok között azért nincs látványos különbség, mert amennyivel nagyobb mértékű a fejlett országok fogyasztása, annyival több nálunk az energiaveszteség, magyarán kevésbé hatékonyak a mi rendszereink.” A magyar lakosság energiafelhasználásának szinte háromnegyede a jobbára hőszigetelés nélküli lakások, épületek fűtésére megy el. Főzésre az energia 15, melegvíz előállítására 10, minden egyébre 4 százalékát használják el a háztartások.