Odacsap a lurkóknak a ovis Mátrix

A gyerekeket szimpatikus életszemléletre tanítgatja, a felnőtteket pedig végtelenül szórakoztatja a minden korosztálynak, és egyáltalán nem csak a régi idők nyolcbites számítógépes játékain felnőtteknek szóló animációs film. Animált Alien-film, gyerek-Mátrix és alternatív Toy Story egyben: ez a Rontó Ralph.

Ralph élete igen nehéz: az emberek átmennek az utca túloldalára, ha szembejön velük, nem ismerik, de tudatlanul is megvetik őt, a bulikra nem kap meghívást, viszont naponta megalázzák és a sárba lökik. Mindezt pusztán csak azért, mert abban az ősrégi, nyolcbites videójátékban, amiben számkivetve, a szemétdombon él, a rosszfiú szerepét írták rá a programozók: péklapát-ökleivel újra meg újra szétzúzza a párpixelnyi lakók takaros kis házikóját, hogy Javító Felixnek, a játék főhősének legyen mit megjavítania csodakalapácsával.

Hangozzék ez bármilyen komolytalanul, és legyen szó valóban egy jópofa és vicces háromdés animációs filmről, a Rontó Ralph a felszín alatt a létező talán legfontosabb üzenetét szeretné a maga gyengéd ökleivel beleverni a nézői gyerekfejekbe: hogy esélyt kell adni a megbélyegzetteknek is, és hogy nem szabad egy-egy, talán nem is valós tulajdonság miatt kipécézni és kikészíteni valakit.