Pünkösd – az eredettől a népszokásokig

A katolikus pünkösd még a húsvéthoz kapcsolódó misztérium, annak tulajdonképpeni beteljesedése, a Szentlélek eljövetele, az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, ajándékainak kiáradása. Húsvét után az ötvenedik napon, a 7. vasárnapon és hétfőn ünnepeljük (ennek köszönhető, hogy mindig változik az időpontja).

„Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak!” (Mózes 23:15-16)

Nem meglepő, hogy görög neve (pentékoszté) is 50-et jelent. Egyébként akinek gyanús, hogy a görögből származik a magyar pünkösd szó is, az nem téved. Mivel a Húsvéthoz kötődik, ezért erősen mozog az ünnep naptári időpontja: legkorábban május 10, legkésőbb június 13 lehet.

Talán kevéssé közismert, de akárcsak a húsvét, pünkösd is egyhetes ünnep, más kérdés, hogy ebből csak két nap (vasárnap és hétfő) nyilvános, utóbbi Magyarországon munkaszüneti nap is.

Mikor ünnepeljük?

Mint már említettük, Pünkösd vasárnap időpontja elég sokat változik a naptárban. Ha csak az elmúlt és a következő éveket nézzük, akkor 2014-ben június 8-án (tehát még az idei évnél is később) volt, 2015-ben május 24-én, tavaly viszont már május 15-én, tehát több mint két héttel korábban, mint idén.

Most június 4-én ünnepeljük, jövőre viszont megint május közepe felé (egészen pontosan 20-án) lesz, 2019-ben viszont már június 9-én.

Népszokások

Pünkösdhöz több népszokás is kötődik a magyar kultúrában, érdekes módon egy részük még a kereszténység előtti, római időkre nyúlik vissza. Ez nem csoda, hiszen a tavasz sok kultúrában az újjászületés ünnepe (ha már a rómaiakat említettük, náluk hasonló ünnep volt a floriália, amikor tavaszköszöntő ünnepségsorozattal köszöntötték Florát, a termékenység istennőjét).

Tavaszköszöntés

Tavaszköszöntés a magyar falusi kultúrában is van, az a szokás, hogy kora reggel zöld ágakat, virágokat tesznek az ablakokba vagy a kerítésre a villám elhárítása érdekében.

Májusfa

A májusfa állítása amellett, hogy az egyik legismertebb tavaszi ünnep, érdekes kettősséget mutat: a magyar kultúrkör nagy részén május elsejére virradóra állítják fel, akad azonban, ahol pünkösdkor. Sokszor pedig a május elején felállított fát Pünkösdkor bontották le.

Pünkösdi király

Noha a pünkösdi királyság kifejezés kapott némi pejoratív csengést is a történelem során, voltaképpen egy nagyon kedves szokásról van szó, amikor egy megfelelő férfit megválasztottak pünkösdi királynak. Az „uralkodás” legtöbb helyen csak a Pünkösd hetéig tartott (volt, ahol egy egész évig), ám ezalatt az idő alatt a kiválasztott tényleg „királyként” élhetett, minden mulatságra meghívták, ingyen ihatott a kocsmákban.

Pünkösdi királynéjárás

Ha van pünkösdi király, akkor kell lennie női megfelelőjének is. Az eredeti hagyomány szerint négy nagyobb lány vitt körbe a településen egy ötödiket, énekeltek és jókívánságokat mondtak az udvarokon. A királynét fátyollal takarták le, majd felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak, amiért ajándékot kaptak. Ebből aztán egyfajta adománygyűjtés fejlődött ki.

Pünkösdölés

Innen már csak egy lépés volt a királyt és a királynét összepárosítani, akik együtt indultak neki kíséretükkel a falunak énekelve, táncolva. A cél ebben az esetben is az adománygyűjtés volt.

A cikk ITT folytatódik.