Stressztérkép

A Károli Gáspár Református Egyetem pszichológusi 90 ezres mintavétel alapján elkészítették az első hazai stressztérképet. Vajon mennyire vagyunk feszültek?

A legtöbb válaszadó Budapesten él. A két kérdőívet tartalmazó vizsgálat azt mérte fel, mennyire higgadtak vagy aggódásra hajlamosak a résztvevők. Az eredmény azt mutatta, hogy az életkor előre haladtával csökken az aggodalom szintje, és vele növekszik a stressztűrés mértéke, vagyis az idősebbek kevesebbet idegeskednek. A 19-34 éves korosztályt állítja a legnagyobb terhelés elé a megfelelési kényszer és az új élethelyzethez való alkalmazkodás. A legjobb stressztűrők általában a személy- és vagyonvédelemmel, a marketinggel és az információtechnológiával összefüggő területeken dolgoznak. A legkevésbé stressztűrők a háztartásbeliek, a munkanélküliek, a diákok, az ügyfélszolgálatokon dolgozók és a szakmunkások.

A magyar nőknek csak 11%-a hajlamos a kevésbé aggodalmas magatartásra, a férfiak stressztűrő képessége kétszer magasabb. A nők azonban nagyobb pszichológiai érzékenységük révén többen fordulnak szakemberhez segítségért. Országosan Vas megyében a legalacsonyabb az aggodalmaskodás. A Budapesten élők stressztűrő képessége a legmagasabb, mert hozzászoktak a nagyvárosi élettel járó stresszhelyzetekhez. A stressz okozta belső feszültség negatív hatásai következtében többféle betegség alakulhat ki: gyomorfekély, alvászavar, agyvérzés, szívroham.