Száz éve süllyedt el a Titanic – kiderült, mi okozta a katasztrófát!

1517 ember vesztette életét a száz évvel ezelőtti hajószerencsétlenségben. 317 nő és 52 gyermek menekült meg a haláltól, azonban nem mindenki volt ennyire szerencsés, Sidney Goodwin, egy harmadosztályon utazó csecsemő alig egy évesen veszett a tengerbe nyolctagú családjával együtt. De vajon mi okozhatta valójában a katasztrófát?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. április 12. bencze.aron

1517 ember vesztette életét a száz évvel ezelőtti hajószerencsétlenségben. 317 nő és 52 gyermek menekült meg a haláltól, azonban nem mindenki volt ennyire szerencsés, Sidney Goodwin, egy harmadosztályon utazó csecsemő alig egy évesen veszett a tengerbe nyolctagú családjával együtt. De vajon mi okozhatta valójában a katasztrófát?


Közel kétórás műsor foglalkozott tegnap késő este a National Geographic csatornán a Titanic elsüllyedésének kérdésével. A dokumentumfilm Tim Maltin, a téma legnagyobb szakértője több éves kutatómunkájának eredményeiről számolt be, új szemszögből vizsgálva a tragédiát.

Maltin elsőként arra világított rá, miért is volt az utaslétszám által indokoltnál jóval kevesebb mentőcsónak (csupán 1178-an juthattak mentőcsónakhoz, annak ellenére, hogy az utasok létszáma 2223 volt) a Titanic fedélzetén. Egyrészt a szabályozás volt elavult, a hajó méreteinek irreális megugrása nem követelt több csónakot, másrészt az óceánjárót  – a világon elsőként – tizenhat vízzáró rekesszel szerelték fel, ami a biztonságát elviekben rendkívülivé tette. A tizenhat rekeszből a modellezés során egy ütközés esetében maximum négy sérülhetett volna meg, azonban a hajózás írott története óta nem volt példa olyan szerencsétlenségre, ami a Titaniccal történt. Tim Maltin kutatásai szerint amennyiben a Titanic frontálisan ütközik a jégheggyel, nem süllyedt volna el, ám a manőverezés következtében oldalról érte a sérülés, és egyszerre hat vízzáró rekesz sérült meg, ami végzetesnek bizonyult.

De miért is nem vették észre a jéghegyet? – tette fel a kérdést a kutató. És hogy kerültek oda egyáltalán? A sarkkör és az Antarktisz környékén a hó nem olvad el, évszázadok alatt vastag jégtakarókká tömörül, és gleccserek alakulnak ki belőle. Idővel ezek a “jégfolyók” egyre lejjebb csúsznak a tenger irányába. Amikor az óceánhoz érnek, a jégmezőkből nagy darabok válnak le, és az áramlattal továbbhaladva jéghegyekké alakulnak, méretük változatos, lehetnek akár akkorák, mint egy hűtőszekrény, de akkorák is, mint egy kisebb hegy.

A kutatások szerint 1912 jéghegyek mennyisége szempontjából különleges év volt. Az átlagos ötszáz helyett mintegy a duplája keringett a környéken. A baleset pedig éppen a Golf- és a Labrador-áramlat találkozásánál történt, tehát ott, ahol a meleg és a hideg áramlat találkozott. Ez a kombináció egy különleges természeti jelenséget, egy délibábot eredményezett. A meleg és a hideg levegő sűrűségének különbsége elhajlította a fénysugarakat, ami különös optikai torzulást idézett elő. Ez lehetett az oka annak, hogy az ügyeletes tiszt húsz percen keresztül nem vette észre az előtte tornyosuló jéghegyet.

 

Szomorú számadatok

A Titanic óceánjáró 1912. április 10-én déli 12 órakor indult el Southampton kikötőjéből New York felé 2228 utassal. Útja során 1912. április 14-én, vasárnap 23:40-kor a hajó jéghegynek ütközött, és április 15-én, hétfőn, az ütközés után két órával és tíz perccel, 02:20-kor kettétörve süllyedt el.

A hajótörésben 1517 ember veszett oda. Az első osztályon utazók közül a nőknek 94%-a, a férfiaknak 31%-a menekült meg. A fedélzetközben utazó nőknek 47%-a, a férfiaknak 14%-a maradt életben, vagyis 210 személyzettag, 126 férfi, 317 nő és 52 gyermek, összesen 705 ember élte túl a katasztrófát. Ez a szám körülbelül a hajón utazóknak az egyharmada volt.

Az utolsó elhunyt túlélőt Millvina Deannek hívták, aki két hónapos korában utazott a Titanicon. A dél-angliai Southamptonban élt egészen 2009. május 31-ig.

Az 1517 odaveszett ember között szerepel John Jacob Astor multimilliomos mágnás, Benjamin Guggenheim üzletember, Archibald Butt, az amerikai Taft elnök segédje, a Titanic zenészei, Thomas Andrews, a hajó mérnöke, Smith kapitány, George Widener üzletember, Thomas Byles atya, a Straus házaspár, William T. Stead bibliakutató, Jack Philips rádiós, Henry T. Wilde legfőbb tiszt, William Murdoch első tiszt és James Moody hatodik tiszt. Az első osztályon összesen 121 ember, a másodosztályon 162, a harmadosztályon pedig 533 ember vesztette életét. A legénység 688 embere veszett a vízbe. A legtöbb halott sajnos a harmadosztályon utazók közül kerül ki, akiknek már nem jutott csónak, ugyanis az elsőosztályú úriemberek/hölgyeknek jutottak a helyek. Sok fiatalkorú is életét vesztette, a “nők és gyerekek elsőként” felszólítás ellenére is. Jó példa erre Sidney Goodwin, egy harmadosztályon (vagy más néven fedélközben) utazó csecsemő is, aki alig 1 évesen veszett a tengerbe, nyolc tagú családjával. Az áldozatok között szerepel még egy magyar kivándorló is, Mr. Jovan Dimic.

A cikk folytatásához lapozzon!

A magyar hős

Másik, sokkal kedvesebb vonatkozása a katasztrófának dr. Lengyel Árpád személye, aki a Titanic megsegítésére siető Carpathia gőzös orvosa volt: 705 ember köszönhette életét szakszerű segítségének.

A hajóorvos unokája, Völgyi Péterné dr. Reich Márta az egyik lapnak korábban azt mesélte:  – Egy 16 éves fiatalasszony elvesztette 19 éves férjét, ám a sokktól ezt nem fogta fel, és a nagyapámat vélte párjának, akit mindenhova követett. Az egyik matrózt pedig már halottnak vélték, amikor nagyapám megvizsgálta. Bár gyenge volt az életjele, még lélegzett, és a gondos ellátásnak köszönhetően fel is gyógyult. A magyar orvost annyira megrázták a történtek, hogy ez volt az első és egyben utolsó útja is hajóorvosként.

Legenda

Egy másik megközelítés szerint a hajó egyszerűen meg volt átkozva. A korabeli feljegyzések arra hívják fel a figyelmet, hogy az április 10-i indulás kihajózás után majdnem katasztrófa történt, és a Titanic majdnem összeütközött egy amerikai óceánjáróval. Ráadásul a helyzetet tovább bonyolította egy fáraómúmia is, ami viszontagságos úton jutott el Angliába, a következő állomása pedig New York lett volna. A múmia azonban sohasem érkezett meg az ígéret földjére, szállító hajója oldalán ugyanis a következő név szerepelt: „Titanic”.

Akik nem felejtenek

A 100 évvel ezelőtt történt borzalmakról az áldozatok és a túlélők leszármazottjai máig nem akarnak elfelejtkezni. A hét elején a dél-angliai Southampton kikötőjében visszafogott megemlékezést tartottak. A beszámolók szerint az elhunytak családtagjai virágokat dobáltak a dokk széléhez, az ünnepség végén pedig egy zenekar előadta a Nearer My God To Thee című egyházi éneket, amelyet a Titanic híresen a legvégsőkig kitartó muzsikusai játszottak a hajó elsüllyedésekor. Southamptonból származott a halálos áldozatok több mint a harmada, 549 személy.