Udvaros Dorottya: A saját fiamtól szültem ikreket

 A Futótűzben Udvaros Dorottya végrendeletével felfedi múltja összes sötét titkát gyerekei előtt, akik nem lepődnek meg annyira.

Erős felütés, de ez nem a valóság, ez egy színdarab, a Futótűz. Wajdi Mouawad drámájából rendezte vizsgamunkáját Erdeös Anna, melyet február 24-én mutattak be a Színház és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán.

Képzeljünk el egy színpadot, ahol minden sötétszürke, fehér és piros, és borzasztóan minimalista. Ha hozzászokott  a szemünk a látványhoz, akkor kezdődhet a menet. A Terhes Sándor által megformált közjegyző áll a színpad közepén, a színpad két végén álló fiatalnak olvassa fel halott anyjuk végrendeletét. A fiú és a lány, akik anyjuk végakaratát hallgatják, ikrek. A fiú bokszol, ég benne az elementáris düh, igazi ösztönlény. A lány egyetemi tanár, aki elfojtásaival küzd, szeret is, meg nem is, kötődik is, meg nem is, de mindent csak közepes lángon, nehogy megégesse magát. A közjegyző tehát tudatja velük anyjuk akaratát: a fiú keresse meg a bátyját, a lány az apját. Utazunk időben, térben, látjuk az anyát alakító Udvaros Dorottyát hófehérben, terhesen, láncra verve, haldokolva. A gyerekei közben nyomoznak, és olyan titkokra derítenek fényt, amit a legborzasztóbb rémálmukban sem gondoltak volna. Az az apakép, amely gyerekkoruk óta élt bennünk, hirtelen köddé vált, hiszen a nyomozás során kiderült, ők korántsem szerelemből születtek, anyjuk erőszak áldozata lett, méghozzá saját fia erőszakolta meg. Vergődés a múlt és a jelen között, őrület és józanság között.

Erdeös Anna igazán bátran használta a teret, takarékosan bánt az idővel, és a szereplőket is jól válogatta össze. Terhes Sándor mellett fontos megemlíteni Gergye Krisztián, Rada Bálint és Kerkay Rita kiváló alakítását. Azt gondoltuk, Udvaros Dorottya fogja elvinni a darabot, de nem így lett.

A darab befejeztével elcsíptük a rendezőt, fel is tettünk neki néhány kérdést. Például arról, hogyan zajlik egy vizsgadarab kiválasztása, és neki miért éppen ez tetszett meg. „Annyi volt a feladat,  hogy egy egyfelvonásos darabot válasszunk. Már rengeteg egyfelvonásos darabot elolvastam, olyat, ami nekem egyáltalán nem a zsánerem. Nekem valamiért az egy helyen és egy időben lezajló történetek túlságosan realisták és konkrétak. Ennél sokkal absztraktabb világhoz vonzódom. Tehát kismillió egyfelvonásost elolvastam, és nem volt egy darab sem, ami különösebben meghatott vagy megfogott volna, és akkor kaptam valahonnan egy tippet: válasszak a Mai kanadai drámák című kötetből. A javaslatnak nagyon-nagyon örültem, mert az, hogy egy ősbemutatót csináljak, vagy egy magyarországi bemutatót, az nagyon vonzott. Akkor olvastam el Wajdi Mouawadtól a Futótűz című művét, és tudtam, hogy végre rátaláltam a darabra, ami minden értelemben olyan, amilyen darabbal én akarok foglalkozni.”

Erdeös elmondta, hogy nagyon kevés ideje volt a bemutatóig, hiszen szeptemberben még egy másik darabot rendezett, aminek októberben volt a bemutatója, tehát szűk 3 hónap alatt varázsolt egy drámából színdarabot. Ebben a szűk három hónapban benne van minden: a díszlet, a jelmez, a színészek felkérése.