Úristen, mit kell csinálni egy babával?
Hamarosan szülni fogsz? Összefoglaltuk, hogy mit kell csinálni a babával, miután hazavittétek őt. Ha csak egy cikket olvasol el a témában, mert most még a szülésre koncentrálsz, akkor ez legyen az! Nulladik jó tanács: kérj meg valakit, akinek élő, és nem archív tapasztalata van, hogy segítsen. Plusz egy: a süti!
Kevés sokkolóbb élmény éri az embert az élete során, mint azok a bizonyos első napok, amikor végre hazaengedtek a kórházból, mi meg ott állunk az újszülött, nyiklő-nyakló, minősített esetben vörös fejjel ordító kisbabánkkal, és nagyjából gőzünk sincs, hogy most mihez kezdjünk.
Népi megfigyelésem szerint a nők a várandósság alatt mindenre kiterjedően felkészülnek a szülés összes apró részletéből, az oxitocintól a málnalevél teáig, a nagy méretű Tena betéttől az anyatej tároló edénykéig, ez azonban annyira leköti az energiákat, hogy tovább már nem sikerül tekinteni. Pedig a szülés, a legrosszabb esetben is, legfeljebb egy napig tart, de ami utána jön, hát, az emberi mércével mérve maga az örökkévalóság. Nem, a cuki és tökéletes gyerekszoba berendezése nem jelent egyben felkészülést is.
Szerencsére ezeket a kritikus első napokat szinte kivétel nélkül sikeresen teljesíti mind az anya, mind pedig a kisbaba, habár az előbbiben kitörölhetetlenül megmaradnak az emlékek az élete hátralévő részére. Nyugi, a második gyerekkel már egészen más lesz, az már egy jutalomjáték, csak addig előbb el kell jutni.
Szóval, ennek a pár napnak a megkönnyítésére – na jó, ezt kezdjük újra! Tehát, ezzel a cikkel segíteni szeretnénk neked felkészülni, hogy mire számíts az első napokban.
Hazatérés
Eljött a nagy nap, hazamehetsz a kórházból. Kezedben a zárójelentés, a szoptatós hálóinged helyett végre megint a jól megszokott terhesnadrágod van rajtad (másba még úgysem férsz bele, de ez az élet rendje), és a kisbabádat is sikerült beoverallozni, hogy kivihesd a kórház biztonságot jelentő falai közül a zord és veszélyes nagyvilágba. Már azon is jót vihogtál, hogy az 52-es overall szárának és ujjának is nagyjából feléig ér el a gyerek lába és karja, gyakorlatilag elveszik a ruhadarabban, az igazi nehézségek azonban még csak most jönnek.
Be kell őt ugyanis pattintani a körültekintően kiválasztott, legújabb szabvány szerinti autósülésbe. Na most, nyilván emiatt van szükség a hülye overallra a jól bevált pólya-takaró kombó, esetleg zsák helyett, hogy az alsó pántot elvezethesd a gyerek lábai közt. Átemeled a babát az ülésbe, és rájössz, hogy hiába gyakoroltad a bekötést az otthon fellelhető összes plüssállattal, élő gyerekkel ez egészen másképp működik. Egy újszülött ugyanis összeroskad, nyiklik-nyaklik, el sem ér a válla a pántokig, esetleg ordít és vonaglik is közben. Szóval egy újszülött, az elképzelhetetlenül pici és puha, és úgy mutat egy ilyen ülésben, mint egy esküvői torta az atomerőmű hármas blokkján.
A cikk itt folytatódik.
