A megfelelő szintű digitális készségek nélkül egyre kevesebbet ér a diákok felkészültsége, az Országos Kompetenciamérés egyelőre azonban csak a tanulók matematikai és szövegértési teljesítményéről ad képet. „Pedig a problémamegoldó képesség, a kreativitás és a kritikus gondolkodásmód egyaránt kellenek ahhoz, hogy az iskolapadban ülő fiatalok megfeleljenek a 21. századi kihívásoknak és a munkaerőpiaci elvárásoknak” – véli Szentkuti Gabriella, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Ezért született meg az EU DigComp 2.0 keretrendszerén alapuló egyedi kutatási módszertan, majd február és március hónapban lezajlott a terepmunka is.
A 25 Microsoft innovatív iskolát és több mint 2 700 tanulót bevonó felmérés kitalált, de hétköznapi szituációkban vizsgálta a diákok digitális képességeit. Fel kellett ismerniük például az álhíreket, leolvasni az online vásárláshoz szükséges bankkártya-adatokat, kiválasztani a megfelelő kommunikációs platformot egy videó megosztásához vagy egy várható dolgozattal kapcsolatos kérdésfelvetéshez. A mérés módszertana az EU DigComp 2.0 keretrendszerén alapul, és a digitális kompetencia öt fő területére fókuszál: információk keresése, szűrése és értékelése, problémamegoldás, online biztonság, tartalomelőállítás, kommunikáció.
A felmérés tanulsága szerint a diákoknak főként az okoz fejtörést, ha a világhálón kell válaszok után kutatniuk, majd mérlegelni és értékelni a találtakat. A célzott internetes keresés, az adatfeldolgozás és az álhírek felismerésének képessége a tesztet kitöltő intézmények mindegyikében fejlesztésre szorul. A többi négy dimenzióban (problémamegoldás, biztonság, tartalomelőállítás, kommunikáció) átlagosan jobb, 50% feletti eredmények születtek, de nagyobb szórással, így jól látható, hogy hol van az adott iskolában lemaradás, mit érdemes beépíteni a jövőben a tananyagba. A diákok a tanult megoldási sémákkal ugyan jól elnavigálnak a digitális térben, de könnyen el is vesznek, ha olyan problémával találják szemben magukat, amelyre kreatív és újszerű módon kellene reagálniuk. Nagyobbnak tűnik a komfortfaktor az online kommunikáció és a csoportmunka megoldásoknál, ahogyan a hagyományos informatika tantárgy keretén belül megismert irodai programok funkcióival is tisztában vannak a tanulók, a programozási feladatok és a szerzői jogok kérdésköre ugyanakkor már némi fejtörtést okozott. Az eredmények alapján tovább hangsúlyozandó a biztonságos eszköz- és internethasználat, valamint a személyes adatok védelmének fontossága és lehetőségei is.
„Nem elég beleszületni a technológiai forradalomba, a digitális kompetencia tanult és folyamatosan fejlesztendő képesség. Az okoseszközök nyomkodásától a tudatos, biztonságos eszköz- és internet használatig, a netikett elsajátításáig és az álhírek felismeréséig hosszú az út, és a fiataloknak is szükségük van az iránymutatásra” – összegezte a kutatás eredményét Szentkuti Gabriella.
De vajon hogyan és kitől kellene elsajátítaniuk ezt a fajta tudást? A fejlesztés a Microsoft ügyvezető igazgatója szerint a kormányzat, az oktatási intézmények és az infokommunikációs iparág közös felelőssége, egyben pedig közös érdeke is. Ezért az intézmények digitális transzformációját az Innovatív Iskola és Innovatív Pedagógus Program keretében szemléletformáló módszertannal, célzott képzésekkel és önértékelési rendszerrel is segíti a cég.
