Sztálin rémtettei szóba sem kerülnek Oroszország Gulag-múzeumában
A Perm 36-os tábor helyén működő múzeum orosz kormányzati irányítás alá került: azóta az emlékhely egyetlen szóval vagy képpel sem utal Sztálinra és tetteire… pedig 2017-et írunk…
A Szovjetunió fennállása alatt működő több ezer kisebb-nagyobb tábor közül, ahová hadifoglyokat, civileket, politikai elítélteket és bűnözőket egyaránt küldtek, sok ma is börtönként funkcionál, mások viszont rég bezártak és elhagyatottan állnak.
A rengeteg volt Gulag-helyszín közül csupán egyetlen egy, az Urálban található Perm-36-os tábor funkcionál múzeumként. Az emlékhelyet 1996 óta egy helyi civil szervezet működtette, „az elnyomás élő emlékeztetőjeként”.
Csakhogy ez a funkció szálka volt a jelenlegi orosz vezetés szemében, s a civil szervezet néhány éve elvesztett egy jogi csatát a Kulturális Minisztériummal szemben, amely átvette a Perm-36-os emlékhely működtetését.
A múzeumot sok ezren látogatták évről évre, hogy lássák a szovjet elnyomás mementóit, és emlékezzenek az áldozatokra. Az új, minisztérium „hatalomátvételekor” azonban a múzeum átalakult, méghozzá úgy, hogy azóta a kiállított anyag nem tesz említést Sztálinról és tetteiről, vagy a sok millió elhurcolt tragédiájának politikai vonatkozásairól.
A mostani tárlat csupán a Gulag mindennapjait mutatja be: itt voltak a barakkok, ott a fürdőház, amott a kórház. A múzeum új menedzsmentjében volt börtönőrök is helyet kaptak, s a cél az, hogy a Perm-36-os emlékhelyet – és azon keresztül az egész Gulag-rendszert – úgy mutassák be, mint a szovjet büntetőrendszer (értsd: börtön bűnözők számára) részét.
Sztálin uralma alatt sok millió ember esett áldozatul a diktátor rémuralmának akár a börtönökben, akár a Gulag táboraiban. Noha a rendszert 1960-ban megszüntették, számos tábor tovább működött. Ilyen volt a Perm-36 is, amelybe elsősorban a disszidenseket zárták egészen a 80-as évek végéig.
