Családháló

Kezdőoldal Történetek Az életem egy idegen országban

Az életem egy idegen országban

Zsófi huszonegy évesen költözött ki Angliába, pontosabban Bognor Regisbe. Nyolc hónapja van kint és most először töltötte külön a karácsonyt a szeretteitől. Kinti életéről, jövőképéről és az egyedül töltött ünnepekről kérdeztük őt.

Csontos Dóra,

„Valamikor február elején jöttem ki egy ismerős által, de ha őszinte akarok lenni már kiskoromban is a világlátás és a vendéglátás érdekelt. Fura, hogy épp a karácsonyról kérdezel, mert tavaly ilyenkor azt kívántam bárcsak a jövő évemet már külföldön tölthetném.

Most egy szállodaláncnál dolgozom, ami a tenger mellett van, éppen emiatt nagyon népszerű. Hamar hozzászoktam az itteni légkörhöz, időjáráshoz és az emberekhez. Az idő télen-nyáron szinte ugyanolyan. Nincs nagyon hideg, de meleg se. Inkább szelesnek mondanám az itteni időjárást, ami nyáron kifejezetten jó, mert a nap nagyon erősen süt annak ellenére, hogy nincs több 20-25 foknál. A tenger csodálatos, sokszor kiültem és gondolkodtam esténként vagy a szabadnapjaimon. Egyébként sok a kocogó is a parton, de olyanok is akadnak, akik csak egy kis kikapcsolódásra vágynak és ezért ülnek ki este a homokos partra.

Több nemzetiségű dolgozója van a bárnak, ahol jelenleg vagyok. Sok magyar azt hiszi, hogy kint kolbászból van a kerítés, de azért nagyon keményen meg kell dolgozni, hogy az ember boldogulni tudjon. A megélhetés nem a legolcsóbb, viszont ha jól dolgozol meg is fizetnek érte tisztességesen. Egyébként nem csodálkozom, hogy sok a külföldi munkavállaló – nálunk nagyon sok a lengyel és a magyar is –, mert azt veszem észre, hogy az angolok fele nagyon lusta és nem veszi komolyan a munkáját. Ezt pedig nem nagyon szeretik a munkáltatók.

Fura volt látni, hogy az angolok mennyi mindenben különböznek tőlünk: alapjáraton sokkal pozitívabban tekintenek a világra, mint mi magyarok. Az embereket két csoportba lehet sorolni, az egyik fele nagyon sportos és egészséges életet él, míg a másik (talán ők vannak többségben) folyamatosan eszik-iszik és éppen emiatt nagyon elvannak hízva. Számomra, ami még megdöbbentő volt, hogy nagyon sok az úgynevezett „tinimami”. Sokan még a középiskolát sem fejezték be, de már van gyermekük. Ha a magánvéleményem érdekel ez nagy felelőtlenség mind a tinik és a szüleik részéről is. Nekem ez azt mutatja, hogy ennyire nem tanítják/készítek fel őket arra, hogyan védekezzenek, ha már szexuális életet élnek.

A Butlins szállodakomplexumban van vidámpark, bár- és kávézó, bevásárlóközpont és három hotel is. A tulajdonos nagy figyelmet fordít a gyermekekre és családokra, így számukra is sokszor vannak különböző programok, amikben részt vehetnek és számos élőshow a kicsik szórakoztatására. A bárban sokszor tartunk „felnőtt hétvéget” , ilyenkor a vendégek és mi is beöltözünk. Most a karácsonyi időszakban például mindenkin „alapfelszerelés” volt a Mikulás-sapi, hogy azért itt is érezhető legyen, hogy karácsony van. Bár úgy hallottam Magyarországon sem volt fehér karácsony.

Attól függetlenül, hogy nem otthon töltöttem a szentesét és a karácsonyt jól telt az ünnep. December elején hazautaztam és akkor „előkarácsonyoztam” mindenkivel, akit szeretek. Karácsonykor senki nem kapott kimenőt mert teltház volt a hotelekben és nagy szükség volt minden emberre. Sikerült egy különálló szobába költöznöm, oda vettem boát a falra, egy kis fenyőt, amire felraktam a díszeket, amiket a tesómtól kaptam. Volt céges karácsonyunk, ahol sütiztünk, beszélgettünk és megajándékoztunk egymást. Tradicionális karácsonyi szokással nem találkoztam, de az feltűnt, hogy mindenkin (értsd: 0-tól 100 évesig) kötött karácsonyi pulcsi volt. Ezt tetszett mondjuk. Aranyosak voltak.

Az angol szilveszteri szokásokról nem tudok sokat, de úgy hallottam, hogy újév első napján a családot látogatják meg és süteményt esznek és teát isznak.

Hogyan tervezem a jövőmet? Egyszer innen is továbbállok, egy másik országba, szeretném megismerni a világot és kipróbálni magam több helyen is. Eddig úgy érzem sikerrel vettem az akadályokat. Persze nem tartom kizártnak, hogy hazaköltözöm, de most úgy érzem ez tesz leginkább boldoggá.”

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Ferenc pápa: A családokra a világnak és az egyháznak is szüksége van

„Ne veszítsük el a családokba vetett bizalmat!” – mondta Ferenc pápa a családok szentévi találkozóján, a Szent Péter-bazilikában bemutatott misén...

Close