Az olimpiák történetének tíz legőrültebb eseménye

Az olimpiákról szóló könyvek tele vannak fantasztikus egyéni csúcsokkal és csapatteljesítményekkel. Mindeközben azonban sok őrült dolog is történt a világ legnagyobb sporteseményei alatt… 

1. Párizsi Olimpia, 1900: Élőgalamb-lövészet  

A mentalfloss című oldal szerint az élőgalamb-lövészet volt az egyetlen olyan esemény az olimpiák történetében, amikor szándékosan oltották ki madarak életét. Az esemény olyan mértékű közfelháborodást váltott ki, hogy a sportág többé nem szerepelt egyetlen olimpián sem. “Az élő madarak használata meglehetősen szerencsétlen döntés volt,” írta egy 1988-as cikkében Andrew Strunk sporttörténész. “A megsebzett madarak vértől mocskosan rángatóztak a földön, miközben a közelben ülő hölgyek zokogtak felindultságukban.”

2. St. Louis-i Olimpia, 1904: gyümölcslopás, tojásos brandy, autóstop a maratonon

Az 1904-es olimpián megrendezett maratoni futás igencsak bizarr esemény volt. A szervezők a délutáni 32 fokos hőségben indították a versenyt poros autóutakon, ahol a maraton ideje alatt is közlekedhettek gépjárművek. Az egész út során összesen egyetlen helyen volt vízelérhetőség: a 12 mérföldes pontnál. Fred Lorz amerikai versenyző az út egy részét autóstoppal tette meg, és csak amikor a nyakába akasztották az érmet vallotta be, hogy viccnek szánta a dolgot. Thomas Hicks, a verseny győztese sem dolgozott egészen tiszta módszerekkel, mivel a 19. mérföldnél lemosták őt meleg vízzel és egy tojásos brandys keveréket kapott, hogy jobban bírja a hátralévő távot.

A verseny legizgalmasabb résztvevője Felix Carvajal de Soto kubai levélkihordó volt, aki egyáltalán nem rendelkezett versenyzői tapasztalattal. A verseny indítását miatta kellett elhalasztani, mivel hosszú nadrágja és utcai cipője alkalmatlannak találtatott a futásra. Carvajal rendszeresen megállt, hogy elcsevegjen a szurkolókkal a verseny állásáról és gyakorolja az angol nyelvet. Útközben kifosztott egy almáskertet, de a gyümölcsök elfogyasztása miatt hascsikarása lett és percekig feküdt az út mellett görcsölve. Később néhány barackot is elcsent a verseny szervezőitől. Hihetetlen módon negyedikként ért a célba.

3. Athéni Olimpia, 1896: jéghideg víz az 1500 méteres úszáson

Az Athéni Olimpia szervezői a Zea-öbölben tartották az úszóversenyeket. Egyik reggel a víz hőmérséklete 11 fokra esett, a vízben három és fél méter magas hullámok tornyosultak.  A győztes a 15 éves Hajós Alfréd lett, aki annak tulajdonította úszótudományát, hogy két évvel korábban végignézte, ahogy édesapja a Dunába fullad.  

4. Szöuli Olimpia, 1988: feldühödött tömeg a boxringben

Amikor Keith Walker bíró két pontot levont a dél-koreai Byun Jong-Li ökölvívótól, elszabdultak az indulatok: a koreai Lee Houng-Soo edző megütötte a játékvezetőt, a nézők egy csapata pedig beözönlött a ringbe és tömegverekedés tört ki. Walkert a kissé lassan reagáló rendőrök szabadították ki.

5. Melbourne-i Olimpia, 1956: a politikai feszültség vérfürdőhöz vezetett a vízilabda-mérkőzésen

Mindössze három héttel a Szovjetúnió brutális magyarországi inváziója után összeengedték a magyar és a szovjet vízilabda-csapatot a melbourne-i olimpián. Noha a magyar csapat elől igyekeztek titokban tartani az otthoni eseményeket, a feszültség a meccs első percétől egyértelműen érezhető volt. A két csapatkapitány nem volt hajlandó kezet fogni egymással. A meccs során a magyar csapat játékosai és a közönség egyaránt hangot adott a szovjetekről alkotott véleményének, és amikor az egyik szovjet játékos könyökével szemen találta Zádor Ervin játékost, a közönség áttörve a kordont a medencénél kötött ki. A meccset le kellett fújni, a szovjet csapatot a rendőrség mentette ki az őrjöngő tömeg közül. A vérző Zádorról készült fotó bejárta az egész világot.

6. Párizsi Olimpia, 1900: Maraton autóforgalomban

Az 1900-as maratoni futás egy szakaszát nem jelölték ki megfelelően, emiatt számos versenyző eltévesztette az útirányt és belefutott a párizsi forgalomba. A futamot délután fél háromkor, 39 fokos hőségben indították. Az ötödikként beérkező Arthur Newton azt állította, hogy ő ért először a célba, mivel nem vette észre, hogy bárki leelőzte volna. Afranciák egyik kedvence, Georges Touquet-Daunis futás közben betért egy kávézóba, hogy legurítson néhány sört, majd úgy döntött, túl meleg van ahhoz, hogy folytassa a versenyt.

7. Párizsi Olimpia, 1924: mérgező füst a cross-country futáson

Az 1924-es olimpián a cross-country futás egy szakasza egy erőmű mellett haladt el. Majdnem minden versenyző rosszul lett az erőműből származó mérgező füst miatt: tántorogtak, nem tudtak tájékozódni, hánytak, ráadásul a nagy meleg miatt sokan napszúrást is kaptak. Órákig tartott, mire a Vörös Kereszt minden versenyzőt összeszedett az út széléről.

8. Stockholmi Olimpia, 1912: két sebesült a kerékpárversenyen

Mivel Svédország nem tudta megépíteni a kerékpárutat az olimpiára, törölni akarta a kerékpározást a versenyszámok közül. A britek azonban azt követelték, hogy tartsák meg a versenyeket annak ellenére, hogy a svéd delegáció figyelmeztette őket: az utak nem elég biztonságosak erre a célra. Végül mégis elindult a mezőny. A versenyt hajnali kettőkor kezdték, ami még veszélyesebbé tette az utat. A futam során két baleset történt: az egyik orosz kerékpáros beleesett egy árokba és eszméletlenül feküdt ott, amíg egy helyi gazda rá nem talált, a svéd Karl Landsberget pedig elütötte egy autó.

9. Moszkvai Olimpia, 1980: bevillanó vaku, zajos pillangóúszás

A szovjet műugró, Alexandr Portnov állítása szerint azért nem tudott megfelelően koncentrálni ugrására, mivel a férfi pillangóúszásról áthallatszó zajok elterelték figyelmét. A zsűri elfogadta Portnov panaszait és megengedte neki,  hogy újra ugorhasson. Portnov megnyerte a versenyt, de a negyedik helyen végző Falk Hoffmannak is volt hozzáfűznivalója az eseményhez: azt mondta, hogy miközben ugrott, az egyik fényképezőgép vakuja megzavarta. Hoffmann panaszát elutasították, csakúgy, mint Carlos Giron mexikói ezüstérmes kifogásait. Válaszul Mexico Cityben tüntetést tartottak a szovjet nagykövetség előtt.

10. St. Louis-i Olimpia, 1904: ökölvívók kötélhúzó-álruhában

A kötélhúzás 1900 és 1920 között olimpiai sportág volt. A legjobb csapatok Skandináviából és Nagy-Britanniából származtak. Ennek ellenére 1904-ben a Milwaukee Atlétikai Klub kötélhúzói vitték el az aranyat. Egy szépséghibája volt csak a dolognak: a csapatból senki nem volt a Milwaukee Atlétikai Klub tagja, mivel mindannyian chicagói bokszolók voltak. Bár a legyőzött csapatok panaszt nyújtottak be az esettel kapcsolatban, az olimpiai bizottsági tagok nem vették el az aranyat az ál-kötélhúzócsapattól.