Bulizzunk babákkal!

A gyerekek megszületése után sem kell elfelejteni a lazulós baráti találkozókat, csupán az időpontok és a helyszín kiválasztásánál kell körültekintően eljárni. Bababarát felnőttbuli 30 felett…

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. július 11. czefernek.lena

A gyerekek megszületése után sem kell elfelejteni a lazulós baráti találkozókat, csupán az időpontok és a helyszín kiválasztásánál kell körültekintően eljárni. Bababarát felnőttbuli 30 felett…


Talán nem tévedünk sokat, ha úgy saccoljuk, hogy a mai generációk esetében átlagosan 30 éves kor körül érkezik meg a kötelező baby-boom, vagyis amikor a nyári hétvégi esküvődömpinget hirtelen felváltja a hétköznapokra betervezett babalátogatások sora. Ezzel együtt a szervezet már jobban fárad, és az átlagos, önmagukkal szembenézni képes harmincasok a munkára koncentrálva még gyerek nélkül sem vágynak már hajnalig tartó bulizásra. Arról nem is beszélve, hogy minél több gyerkőc születik egy baráti társaságban, annál jobban csökken az „aktív mag”, ami tökéletesen érthető annak fényében, hogy egy kisgyereknek állandóságra és biztonságra van szüksége, különösen az első időszakban.

Míg a korábbi generációk ilyenkor kötelező szobafogságra ítélték magukat, addig a mai fiatalok lehetőség szerint egyre jobban kitolják a gyerekvállalás idejét, hogy ne essen csorba szociális igényeiken. Egyik megoldás sem tűnik túl kedvezőnek, pláne annak tudatában, hogy gyerekekkel együtt is lehet jó hangulatú baráti találkozót szervezni. Nem kell hozzá semmi más, csak egy vállalkozó kedvű házigazda, és sok, egymást szerető és elfogadni képes, nyitott ember. Egy bababarát szülinapi bulin jártunk.

A „happening” délután ötkor kezdődött a Városligeti csónakázó tó tövében elhelyezkedő hangulatos étteremben. Eleinte négy-öt fiatal család várakozott kellemes hangulatban a harmincadik születésnapját ülő házigazdával. A szülők többsége örült a váratlanul jött kimozdulás lehetőségének, s mivel az idő is kedvező volt, senki nem hagyta otthon csemetéjét. A legtöbb kicsi fél és három év körül mozgott, de az átlagéletkor két hónap és 35 év között volt. Volt, aki vacsorázott, mások csupán italt fogyasztottak, s a szoptatós kismamák kivételével végre mindenki elkortyolhatta (talán idén nyáron első) jól megérdemelt sörét is.

Később megjelent néhány tehermentesítő funkcióba kapcsolt nagymama, s befutott a legfiatalabb – hat hetes – vendég is büszke szüleinek óvó kezei között. Az este folyamán a társaság olyan méretűre duzzadt, hogy kitelepült a csónakázótó fölötti hangulatosan elkerített teraszra, s az idő előrehaladtával befutottak a buli szingli és gyermektelen résztvevői is – volt, aki csak tiszteletét tette a rendezvényen, mások kihasználva a kedvező lehetőséget, csónakáztak egyet a Városligeti tavon, megint mások végre jót beszélgettek rég nem látott osztálytársaikkal, barátaikkal, élvezve annak lehetőségét, hogy a lelkes gyakorló anyukák közben vigyáztak csemetéikre. (Erre szükség is volt, mert a csónakázótó fölé nyúló stégről azért bizony könnyű lepottyanni…)

A csodálatos idő és a kellemes helyszín olyan vonzónak bizonyult, hogy a legtöbb kisgyerekes család megvárta a tortaszelést és sötétedésig maradt a rendezvényen. Azt végül nem számolták össze, hányan töltötték az ünnepelttel ezt a jeles estét, de az biztos, hogy mindenki kivétel nélkül elégedetten távozott. A szülinapos együtt lehetett összes szerettével, a szülők kimozdulhattak, a gyerekek pajtásokra akadtak, a „kemény mag” pedig most is táncolhatott hajnalig.