Csak végszükség esetén?!

Ismét beköszöntött az ősz, a nagykorúság és egy felsőfokú intézmény kapujában álló diákok pedig nem csupán arról döntenek, milyen órákat vegyenek föl, hanem arról is, igénybe veszik-e a sokat reklámozott, könnyen elérhető ösztöndíjpótlékot, a Diákhitelt.

A gazdasági válság óta tudjuk, hogy a hitelekkel nem bántunk elég óvatosan. Sokan kerültek lehetetlen, megoldhatatlan helyzetbe egy-egy meggondolatlanul felvett kölcsön miatt, de azokat sem kímélte a válság, akik viszonylag biztosnak hitt pozíciójukban, munka és állandó kereset mellett döntöttek a szerződéskötésről. De mi van azokkal, akik még be sem törtek a munkaerőpiacra, akik jövőbeli keresetük reményében, jövőjük zálogaként döntenek az egyik legkönnyebben elérhető, s leglazábbnak tűnő hitelforrás, a Diákhitel mellett?

Sok egyetemistának ugyanis nem marad más lehetősége, hiszen nem mindenkit támogatnak a szülők olyan mértékben, hogy az egyetemi évek alatt eltartsa magát. Van, akinek lakásra, megélhetésre, másoknak a tandíj kifizetéséhez van szüksége segítségre. A különböző ösztöndíjak és szociális támogatások mértéke nem mindig kielégítő, így aztán a diák, ha teheti, munkát vállal azokban az években is, amikor felsőoktatási intézmény hallgatója. De vannak olyan, „keményebb” szakok, amik mellett nem fér bele a részmunkaidős elfoglaltság sem. Ilyenkor kézenfekvő megoldás lehet a Diákhitel.

Noha a gazdasági válság kedvezőtlen hatásainak tompítása érdekében 2009-ben bevezették az úgynevezett törlesztőrészlet mérséklést, s bővült a törlesztési kötelezettség szüneteltetésére vonatkozó jogcímek köre is, a Diákhitelt végül mindenképpen vissza kell fizetni. Ugyan kamatának mértéke 2011. július 1-jétől további fél százalékponttal csökkent, így minden eddiginél alacsonyabb szintre, 8%-ra mérséklődött, ám a hitel akkor is hitel marad. Ezért aztán nem árt tudni, milyen buktatói lehetnek a könnyen áthidalt diákéveknek. Az első diákhitelesek már bőven a munkaerőpiacon vannak és törlesztenek.  Az ő történeteikből mazsolázunk most egy kicsit, hasznos és tanulságos lehet, ha azon gondolkodsz, hogy te is meghitelezed magadnak a jövődet!

„Amikor a Diákhitel megjelent, óriási lehetőségnek tűnt. Alacsony törlesztőrészletet ígértek, engem pedig fizetősre vettek fel, így aztán kézenfekvőnek tűnt, hogy felvegyem. A legmagasabb összeggel kezdtem, így tudtam kifizetni a sulit. Aztán átvettek államira, de az ösztöndíjam 4-es átlag körül is nevetségesen alacsony volt, sokszor csak 2500 forint. Szóval a hitel maradt, mert továbbra is jól jött. Feléltem, mint minden „rendes” egyetemista: buliztunk, éltünk belőle, nem is rosszul, hiszen otthon minden megvolt. A suli után azonnal elkezdtem visszafizetni a törlesztést, pontosan annyit, amennyit a Diákhitel Központ levelében meghatározott.  Eszembe sem jutott, hogy bármi gond lehet, mert mindig fizettem rendesen. Későn kaptam észbe, mire a felvett hitelem a duplájára nőtt, hogy a kötelező részletek még a hitel kamatait sem fedték le. Most annyit előtörlesztek, hogy legalább ne emelkedjen tovább ez a millió feletti összeg, és reménykedem benne, hogy a tartozás közben szép lassan apad.” (Éva, 31 éves)

„A mai napig nem bántam meg, hogy felvettem a hitelt, hiszen nem nagyon volt más megoldás akkoriban. A suli mellet nem igazán lett volna időm arra, hogy dolgozzak, elég keményen kellett tanulnunk. Viszont így mindig volt pénzem arra, amire kellett, nem kuncsorogtam otthon, és néha még külföldre is eljutottunk nyaralni. Mivel tudom, hogy az összeg hova került, így utólag sem sajnálom, hogy felvettem a hitelt. Öt felhőtlen diákévért fizetem most a havi részletet. Szerencsére megtehetem, mert van miből.” (Péter, 29 éves)

„Végre sikerült egy normális állást találnom, ezért felhívtam a Diákhitel Központot, hogy be kell-e jelentenem, hogy ezután többet keresek majd, nyilván többet is kell majd törlesztenem. Eddig nem voltam bejelentve rendesen, ezért alig kellett valamit fizetnem. Ekkor vált számomra világosság, hogy a 2 évvel korábbi jövedelmük alapján kell törlesztenünk, vagyis most, amikor jól keresek, alig van fizetnivalóm. De mi lesz, ha pont akkor nem lesz állásom, mikor a törlesztőrészletem a jelenlegi keresetem miatt megugrik?” (Kati, 25 éves)

„Nekem már az elején sem annyira tetszett ez a hitelezősdi, mivel a szüleim mindig arra neveltek, hogy ne verjem számomra vállalhatatlan költségekbe magam. Mégis felvettem a hitelt, mert nem volt elég pénzem a diákévek alatt. Eleinte költögettem belőle, de mivel otthon laktam, tudtam félretenni is. Vicces, mert végül a egy részét nem is költöttem el, hanem félretettem. Ez képezte a megtakarításom nagy részét. Amikor aztán munkába álltam, inkább gyorsan visszafizettem az egészet, mert nyomasztott. Szóval a kamatokkal kicsit ráfizettem, de most legalább nem tartozom senkinek, és már megtakarításra fordíthatom a keresetemet, nem pedig törlesztésre. (Ákos, 28 éves)

A Diákhitel felvehető összegei a következők: a költségtérítéses diákok maximum havi 50, az államilag finanszírozott képzésben tanulók maximum havi 40 ezer forintot igényelhetnek.  Emellett a negyven év alatti felsőoktatásban tanulók továbbra is választhatják a havi 30, 25, 21 és 15 ezer forintos kölcsönösszegeket nem csak a hazai, de külföldi tanulmányaik folytatása során is.

Te vennél fel diákhitelt? Vagy már törleszted is? Ha van ezzel kapcsolatos történeted, oszd meg velünk!