Családháló

Kezdőoldal Történetek Énekeljünk, muzsikáljunk, játsszunk minél többet a gyermekünkkel!

Énekeljünk, muzsikáljunk, játsszunk minél többet a gyermekünkkel!

Egerben a Mazsola Muzsika mára fogalommá vált. A városban már több mint tíz éve tart zenei foglalkozásokat Hadobásné Tóth Cili kisgyerekeknek és szüleiknek. Számtalan csoportban, több helyszínen a körülötte felnövő gyerekek és szüleik közösségként is működnek.

Írta: Aipmilo,

Egerben a Mazsola Muzsika mára fogalommá vált. A városban már több mint tíz éve tart zenei foglalkozásokat Hadobásné Tóth Cili kisgyerekeknek és szüleiknek. Számtalan csoportban, több helyszínen a körülötte felnövő gyerekek és szüleik közösségként is működnek.


Amikor Hadobásné Tóth Cili elkezdte foglalkozásait még a saját gyermekei is kicsik voltak. Természetesen a játékből ők sem maradhattak ki, így ők is részesei lettek a foglalkozásoknak. Mára kicsikből felnőttek lettek, ezért már csak besegítenek egy-egy farsangon vagy az év végi „diplomaosztón”. De Cili nemcsak saját anyai tapasztalataiból merített, szakképzett óvodapedagógusként közel álltak hozzá ezek az aprócska, 1-3 éves gyerekek.  

Mi történik a Mazsola muzsika foglalkozásain?

A Mazsola Muzsika Kodály-módszeren alapuló, korai zenei nevelési módszer, amelyet Forrai Katalin zenepedagógus fejlesztett ki. A foglalkozások lehetőséget teremtenek a zenei élmények befogadására, a zeneszeretet megalapozására és az érzelmi nevelésre. A csöppségekkel népdalokat, ismert mondókákat és gyermekdalokat tanulunk kreatív, játékos módon, miközben a babák és az anyukák is jól érzik magukat. Kodály módszerét vannak, akik elavultnak tartják, de a zenei nevelés célja és feladatai azonban ma sem változtak meg. A legfontosabb „gyermekeink érzelmi nevelése.”

Az órák kiszámíthatóak, ami biztonságot jelent a kicsiknek A program állandó felépítésű: Misi egér köszönti a gyerekeket ráhangolva a közös időtöltésre. Eztán következnek az ölbeli játékok. Ezek képesek olyan érzelmi légkört kialakítani, ahol az egymásra figyelés, a szeretet metakommunikációja anya és gyerek között fokozottan jelen van, ami a kicsik testi és lelki fejlődéséhez is hozzájárul. Höcögtető, lovagoltató, tenyérsimogató, hintáztató játékok kerülnek elő, amit imádnak a csemeték. Az anyanyelvi fejlődést szolgálják a népdalok, a népi játékok és a mondókák. A kicsi szemük csillogásából látszik, hogy a gyerekek is boldog befogadói ennek a kultúrának. Az éneklés, az élő hangszeres zene személyessége, a szülőkkel való együttlét igazi kincs a számukra. Befejezésként ringatós, altatós dalok nyugtatják meg a piciket.

A zenei anyagban lényeges az állandóság, sokat ismételnek, hiszen a gyermekek is igénylik és így tudják igazán elsajátítani a dalokat és hallatni a hangjukat. Jó az, ha ezek a dalok, játékok beépülnek a mindennapokba, előkerülnek főzéskor, rendrakáskor, sétálva az utcán. A tematika az év jeles napjaihoz és az évszakokhoz kötődnek.

A foglalkozások hasznát az is bizonyítja, hogy a szülők szívesen maradnak az órák után egy kis beszélgetésre, ahol elmondhatják tapasztalataikat és tanácsot kérhetnek vagy adhatnak a szülőtársaknak.

Már a kezdetektől úgy állt a foglalkozásokhoz Cili, hogy a zene lelki táplálék. Gazdagítja a személyiséget, belső egyensúlyt teremt, alakítja az ízlést, az értékrendet. Egy felgyorsult világban, ahol az igazi értékek kezdik elveszíteni a létjogosultságukat, nagyon fontos, hogy megőrizzük, átadjuk ezen értékeket, amelyeket kisgyermekkorban kell a nevelésbe beépíteni.

A zenei nevelés kezdetei

„A humán műveltségnek, ezen belül a „zene birtoklásának” ereje van. Mert lehet akármennyi technikai vívmány, jólét, kényelem, a boldogsághoz nem elég. Észre kell vetnünk, hogy szép, igaz és jó dolgok léteznek körülöttünk, csak meg kell látnunk, fel kell fedeznünk őket, méghozzá együtt!

Kodály Zoltán azt mondta egyszer, hogy a zenei nevelés az anyaméhben kezdődik. Fontos, hogy mit hallgatunk, és hogyan érezzük magunkat várandósság alatt. Ez mind hatással van a magzatra, hiszen a zenei nevelésnek kulcsfontosságú szerepe van a személyiség fejlődésében. Ezt korábbi nemzedékek még természetesen örökítették át egymásnak, mára ezeket az elvesző kincseket tudatosan kell átadni, megtanítani a szülőknek, a családoknak. A tradíciókat, a korábban megszerzett tapasztalatokat nem szabad veszni hagyni, mindemekkett követni kell a világ változásait. Éppen ezért a Mazsola Muzsikán figyelembe veszik az életkori sajátosságokat, és a foglalkozást vezető Tóth Cili élményszerűen és játékosan de mozgásba ágyazottan adja át a tudását.

A hagyományok megőrzése nagyon fontos

Régebben, több generációs családban, anyáról lányára szállt a tudás a gyermekneveléssel kapcsolatban. Amikor sok gyerek volt egy (falu)közösségben, egymástól tanulták el a mondókákat és a dalos játékokat. Utánozták egymást, de sajnos ma már ez nincs így. A gyermek természetesen ma is utánozza környezetét, bár ez a környezet egyre kevésbé segíti az érzelmi fejlődést és a szocializációt. Ezért kellenek az ilyen foglalkozások, ahol tudatos az értékőrzés. Ha nem megy természetesen, akkor rá kell segíteni!

Tudnunk kell játszani, a legnagyobb adomány, a játszani tudás képessége. De nem szavakkal kell meggyőznünk a gyerekünket a játék öröméről, hanem alkalmat kell teremtenünk az élményszerű játékra. A Mazsola Muzsika célja, a zene megszerettetése, a befogadására való képességek megalapozása és a zenei anyanyelv ápolása.

Ez a tudás számokkal nem mérhető, hatása nem látványos azonnal, viszont kitörölhetetlenül beépül a személyiségbe, gazdagítva azt. És még az unokáid is élvezni fogják a gyümölcsét… – mondja Cili.

Hadobásné Tóth Cilit és az egri Mazsola Muzsikát itt megtaláljátok: mazsimuzsi [at] gmail [dot] com

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
A nappalim az irodám – kisgyerekkel

Vajon milyen az, amikor az ember (lánya) reggel felkel, összerakja a gyerekeit, aztán a rutinos iskola-óvoda-bölcsőde kör után visszaül az...

Close