Gulag-rendszer, avagy hogy tegyünk tönkre nemzedékekre egy országot
A bűnözők „jó útra térítésének” szerepén kívül a Gulag-rendszer gyorsan a szovjet gazdaság meghatározó tényezőjévé vált. Ám a táborokban dolgozó olcsó (ingyen) munkaerő, noha ideig-óráig biztosította a sztálini elnyomó rendszer fennmaradását, minden volt, csak hatékony nem.
A Gulag-rendszer fennállásának évtizedeiben a termelés folytonosságának fenntartása érdekében folyamatosan pótolni kellett az extrém körülmények miatt tömegesen elhalálozó rabokat. A 30-as évek végének Nagy Tisztogatásai feltöltötték a táborokat. 1935 és 1950 között egyre többen „váltak” a nép ellenségévé, azaz mind több és több ember volt kényszermunkára ítélhető.
Rengeteg embert tartóztattak le és hurcoltak el soha el nem követett bűnökért, vagy börtönöztek be alaptalan vádak alapján rendszerellenes tevékenységért. Az idő előrehaladtával a letartóztatások és elítélések egészen szélsőséges formát és méreteket öltöttek, s ennek egyetlen oka az volt, hogy egyre több és több munkást kellett pótolni Szibéria jéghideg poklában.
Az áldozatok száma senkit nem érdekelt, csupán egy számított: Sztálin Ötéves Tervének teljesítése. Nem számított, hogy egy idő után mindenki pontosan tudta a kormányban, hogy a Gulagon folyó munka nélkülöz minden hatékonyságot – Sztálin ragaszkodott ahhoz az elmélethez, hogy a táborok termelésére elengedhetetlenül szükséges a szovjet gazdaság működtetése és versenyképessége szempontjából.
A Sztálin-kormány szempontjából a Gulag-rendszer kimeríthetetlen munkaerőforrásnak tűnt (vagy legalábbis annak tüntették fel), miközben igyekezett megoldani a rendszer ellenségeinek eltüntetését is.
A valóság azonban az volt, hogy a Gulagon folyó munka sokkal nagyobb veszteségekkel járt, mint nyereséggel. A táborok fenntartása elképesztő mennyiségű pénzbe került, még a leghitványabb körülmények között is, hiszen fizetni kellett az őröket és a személyzetet, és sok millió embert kellett etetni az ország olyan régióiban, ahová elképesztően nehéz volt eljuttatni bármit.
Mindent összevetve a Gulag-rendszer több kárt és veszteséget okozott a szovjet társadalomnak, mint amennyi pluszt adott neki. Gazdaságilag mindenképpen negatív hatást ért el, de ez össze sem mérhető azzal az elképesztő pusztítással, amelyet a társadalomban okozott, és amely a mai napig rányomja bélyegét a Szovjetunió volt tagországainak lakosságára.
