Győzhetett volna a forradalom ’56-ban?
1956 október végén a győzelem lehetőségének mámorában a felkelőkben talán fel sem merült a szovjet beavatkozás lehetősége. Pedig a birodalmi politika és a szovjet-amerikai hidegháborús szembenállás alapján ez már a forradalom kezdetének pillanatában reális forgatókönyv volt.
Fotó: Nagy Gyula / FORTEPAN
Mikor Magyarországon 1956 októberében kitört a szabadságharc, a forradalmárok között elkezdett terjedni a híre egy amerikai beavatkozásnak. Ez azonban alaptalannak bizonyult.
Az atomháború küszöbén
A háborút követő 1950-es években hatalmas feszültség volt a két nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió között. A második világháború során elfoglalt területeket és befolyásolási övezeteket mindkét oldal ellenőrzés alatt tartotta, melyet főleg a másik fél támadásától való félelem táplált.
Propaganda az Egyesült Államokban
Ebben az időszakban az Egyesült Államoknak is megvolt a saját propagandája, mely szerint egyetlen országot sem hagynak cserben, melynek népe a szabadságért felemeli a hangját. Mindennek azonban csak Amerika szabadságszerető, pozitív képének kialakításában volt szerepe, ugyanis az USA vezetőinek eszük ágában nem volt konfliktust felvállani olyan ügyért, ami nem a saját területüket fenyegeti.
A katonai beavatkozás kizárva
A nyugat csapatainak 1956-os belépése a szovjet birodalom területére egy új, minden eddiginél pusztítóbb világháborút robbantott volna ki, mely az atomháború rémével fenyegetett.
Az USA kormánya kizárt minden olyan eshetőséget, melyben szovjet befolyás alatt álló területen konfrontálódott volna a Szovjetunióval szemben.
John Foster Dulles
Ezt bizonyítják a korabeli döntéshozók nyilatkozatai is. John Foster Dulles, az Egyesült Államok 1956-os forradalom idején hivatalban lévő külügyminisztere a korábbi lengyel tüntetések kapcsán azt nyilatkozta, hogy szovjet fegyveres beavatkozás esetén sem küldenének csapatokat Lengyelországba. Ettől kezdve Magyarország számára a mindenkori amerikai segítség lehetősége zéróra csökkent.
Pedig a felkelők számítottak rá
Az 1956-os Intézet honlapján megtalálható írások szerint a szovjet invázió következtében elmenekült magyarokkal a menekülttáborokban kitötettek egy kérdőívet.
„A magyar menekültek körében egy Ausztriában 1957 februárjában végzett felmérés szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége, 96 %-a, bízott az Egyesült Államok valamiféle segítségében, s ezek 77 %-a ezen katonai segítségnyújtást értett.”
Fotó: Nagy Gyula / FORTEPAN
Iszonyatos túlerő
A Kreml vezetése nem bízta a magyar kormányra a feladat megoldását: a forradalmat kíméletlenül vérbe fojtotta. November 4-től a magyar szabadságharcosokkal több mint 1300 harckocsi és közel 32 000 fő állt szemben; ez a behozhatatlan lemaradásban lévő felkelőket elsöpörte.
A szabadságharc segítség hiányában a következő hetekben elbukott, s következett a megtorlás.
