Jobb lesz attól, ha bunkó vagy?
A napokban söpört végig az interneten egy édesanyának a vallomása, amiben leírta, hogy kinevették az utcán azért, mert megmaradt a pocakja a gyermeke születése után. A nő felnevetett, de a szavak az agyába és a lelkébe égtek…
A napokban söpört végig az interneten egy édesanyának a vallomása, amiben leírta, hogy kinevették az utcán azért, mert megmaradt a pocakja a gyermeke születése után. A nő felnevetett, de a szavak az agyába és a lelkébe égtek…
Hogy őszinték legyünk kezd elegünk lenni abból, hogy minden nap belefutunk olyan hírekbe, amiben arról van szó, hogy egy kismamának, hogyan kell kinéznie. Ha túl sovány az a baj, ha többet szed magára a várandósság ideje alatt, az a baj. „Egy nő legyen szép, igényes, kívánatos….” és még sorolhatnánk a végtelenségig azokat az elvárásokat, amt a média, a társadalom, és a férfiak, de akárcsak a nők állítanak fel önmagukkal szemben.
Mindenkiben ott rejtőzik a kisördög, aki azt súgja a tükör előtt a füledbe, hogy „nézd, ott az a pocak”, vagy „jajj, ez a nadrág kihozza a narancsbőrödet.” Nincs tökéletes nő. Mindenki számára más az ideális, ideje lenne ezt elfogadni. Azt se jó, hogy háború megy vékony kontra dagik címlapokon. Miért nem lehet egy átlagos nőt megmutatni? Gondolkodás nélkül tudnánk olyan különböző korú, alkatú és bőrszínű nőt mutatni, akit kikiálthatnánk szexszimbólumnak, mert annyira vonzóak. És az, hogy valaki mennyire vonzó, vagy, hogy milyen szexuális kisugárzása van azt nem kilókban mérik.
A napokban egy Giovanna Fletcher nevű nő fakadt ki az interneten, miután egy bunkó beszólt neki az utcán, hogy még mindig van hasa, pedig gyerek már nincs is benne… Már ne is haragudjatok meg, de mi ez ha nem felháborító? Hogy jön ahhoz valaki, hogy így beszóljon és megalázzon egy nőt az utcán? Giovanna először fel se vette az idegen beszólását, csak egy jót nevetett rajta, de az ilyen negatív megjegyzések erősen nyomott hagynak az ember lelkén, ami őt sem hagyta nyugodni.
A nő nemrég Instagramján osztotta meg a fentebb látható képet és a véleményét: „Igen, még mindig van egy kis pocakom. De ez a pocak tartotta biztonságban a kisfiamat kilenc hónapon át. Ez a pocak betöltötte fénnyel és szeretettel a világomat. Ez a pocak egy csodatevő dudor… Szépen lassan áll vissza arra a formára, amilyen azelőtt volt, de én soha nem múló hálával fogok rá és a testemre gondolni, azért, amivel megajándékozott engem.” Giovanna Fletcher bejegyzését azóta több ezren megosztották, számos kommentelő (nők és féfiak egyaránt) támogatását fejezte ki, hogy ilyen bátran kiállt a nagyvilág elé és elmondta a véleményét.
Mi, a Családháló szerkesztősége is kiállunk minden lány, nő és anya mellett, akik azt érzik, hogy nem tökéletesek csak azért mert valaki(k) ezt sulykolják beléjük. Ez nem igaz. Mindannyian úgy vagytok tökéletesek, ahogy. A lényeg szerintünk abban rejtőzik, hogy mi magunk tisztában legyünk az értékeinkkel. Ha ez megvan, akkor elégedettek leszünk önmagunkkal és emelt fővel vonulunk majd a strandon. Nem számít a stria, és nem számít a szülés után hátra maradt pocak sem. És tudják mit? Ez egy rohadt nehéz feladat. Ide eljutni felfogásban, magabiztosságban bazira nehéz. És ezt azért tudjuk, mert mi magunk is megküzdünk a saját testünkkel. Higgyétek el. De megéri a harc, mert ha eltudjuk önmagunkat fogadni, akkor ezt a külvilág is látni fogja. És ekkor kit fog érdekel, hogy mit mond egy vadidegen? A kutyát se!
