Juhéjj! Vendégek jöttek!

Fel-le rohangál a szobában kisautós pizsamájában, amiben egyébként közlekedni sem lehet, majd könnyű és huncut komolysággal nyújtja a vendégek felé az orrszívó-porszívó csövét. Természetesen fél óra üvöltés után. Mert hát hogyan is képzeli anya, hogy őt elküldi aludni, amíg itt vannak a „csajok”!

Brúnó a világ legédesebb egyévese. Ha vendégek vannak, természetesen úgy viselkedik, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva: először kicsit félszeg anyu őt ajnározó barátnői láttán, majd egyre többet mutatja meg huncut mosolyát a szigorúan kötelező cumi alatt. Egy idő után cumi ki, röhögés pedig bekapcsol.

„Te, anya, nem is mondtad, hogy a lánykori barátnőid ilyen jófejek! Hát, ettől a csajtól eldobom az agyam, tiszta hülye, milyen képeket vág! És te anya, te ezt a dalt nem is szoktad énekelni! Nem, most nem akarok repülőset játszani kaja közben, a csajokkal sem így etetted meg a vacsorádat!” – mondhatná Brúnó, ha beszélni tudna, helyette azonban inkább gurgulázva kacag, életveszélyes módon rohangál fel és alá a kifejezetten gyerekek számára készült játék felmosóval, és természetesen minden olyan helyre felmászik, ahova nem lenne szabad. A vendégek hüledeznek, anyu pedig megadóan legyint, hiszen az imént még megszeppent kisember „csak produkálja magát”, mint minden valamire való gyerek a vendégek előtt.

Aztán jön a feketeleves: a fürdetés még oké, hiszen anyu barátnőivel pancsolni sokkal izgibb, mint egyedül: „Nem is tudtam, hogy ennyire! Ők szinte jobban örülnek neki, mint én!”Még az orrszívózást is boldogan tűri a picifiú és nagyon ügyesen, boldogan integet a vendégeknek a babaszoba ajtajából. Egy kis éneklés hallatszik bentről, majd amikor anyu megpróbál kilopózni, alvás és szuszogás helyett előre megjósoltan hirtelen üvöltés a válasz. Egy darabig tűrjük a fiatalember méltatlankodását, de természetesen nem sokáig, így a várva-várt barátnős csevely elmarad. Brúnó újra közöttünk, üdvözült mosollyal kipirult, feldagadt, könnyáztatta arcán.

Két perc sem telik el és ismét fel-le rohangál a szobában kisautós pizsamájában (amiben egyébként közlekedni sem lehet), majd könnyű és huncut komolysággal nyújtja a vendégek felé az orrszívó-porszívó csövét. Mert hát hogyan is képzeli anya, hogy őt elküldi aludni, amíg itt vannak a „csajok”! Az este további részében üdvözült mosollyal az arcán foglalkozik vendégeivel az úrfi, hiszen „itt most már tényleg csak minden rólam szól, ez most már teljesen egyértelmű, anya barátnői is olyan jól szórakoznak, szemmel láthatóan élvezik, hogy visszatértem a társaságba. Jajj, hogy már mennek? No nem baj, azért integetek, megérdemlik, nagyon jól viselkedtek, amíg itt voltak!”

Anyu esti üzenete: tök jó volt, hogy itt voltatok, azért ne csak évente csináljunk ilyet, meg ne csak nálam :)) még a szobából integetett nektek és 3perc múlva aludt is…

Anyu másnapi üzenete: én úgy gondoltam, legközelebb Brúnó nélkül mennék:) Nem baj?? Ma este persze kidőlt a huncutom, csak tegnap nem volt hajlandó a drága:)