Kedves Jóisten! Megtennéd, hogy vigyázol a mennyországban a kutyámra?

Egy édesanya tette közzé az alábbi, igen megható történetet kislányáról és a család elhunyt kutyájáról, Abbey-ről.

14 éves kutyánk, Abbey a múlt hónapban hunyt el. A következő napon négyéves kislányunk, Meredith egész nap sírt és hiányolta Abbey-t. Megkérdezte, írhatna-e egy levelet a Jóistennek azért, hogy ha Abbey megérkezik a mennyországba, felismerje a kutyát.

Meredith ezt diktálta nekem:

„Kedves Jóisten!

Megtennéd, hogy vigyázol a kutyánkra, Abbey-re? Tegnap halt meg és most már a mennyországban van. Nagyon hiányzik nekünk. Boldogok vagyunk, hogy megengedted, hogy ő legyen a kutyánk, még akkor is, ha beteg lett. Remélem, játszol majd vele. Mielőtt megbetegedett, nagyon szeretett labdázni és úszni. Küldök Neked néhány fényképet is, hogy amikor meglátod őt a mennyországban, tudd, hogy ő a mi kutyánk. És nekem nagyon hiányzik

Szeretettel:

Meredith Claire

u.i. Anya írta le a szavakat, amit mondtam neki.”

A levelet betettük egy borítékba és mellétettünk két fotót Abbey-ről, majd megcímeztük a Jóistennek a mennyországba. Ráírtuk a mi címünket is, és Meredith nagyon sok bélyeget ragasztott a borítékra, mivel azt mondta, nagyon hosszú az út a mennyországig, tehát sok bélyegre van szükség. Délután fel is adtuk a levelet.

Néhány napig Meredith gyakran megkérdezte, megkapta-e már a Jóisten a levelet. Mondtam neki, hogy valószínűleg igen. Egy nap, amikor hazaértünk, egy csomag volt a verandán arany papírban, Meredith-nek címezve.

Meredith kibontotta a csomagot, amiben az Amikor a házi kedvencünk meghal című könyv volt. A kötet belső borítójának egyik oldalára azt a levelet ragasztották, amelyet mi küldtünk Istennek. A másik oldalon és a könyv hátsó borítójának belsején a két fotó volt Abbey-ről, valamint egy rózsaszín papír, amelyre ezt írták:

„Kedves Meredith!

Tudom, hogy boldog leszel, ha megtudod, hogy Abbey épen és egészségesen ideért a mennyországba. Nagy segítséget jelentettek a fotóid, amiket küldtél róla, mert így rögtön felismertem őt. Tudnod kell, hogy Abbey már nem beteg. A lelke itt van velem – miközben ezzel egyidőben ott van a szívedben is –és sokat  szaladgál és játszik. Abbey nagyon szeretett a ti kutyátok lenni. Mivel a mennyben nincs szükség a testünkre többé, nincsenek zsebeink sem, ezért nem tudom megtartani a gyönyörű leveledet. Visszaküldöm neked a képekkel együtt, hogy segítsenek neked emlékezni Abbey-re.

Köszönöm a leveledet, és köszönöm édesanyádnak is, hogy elküldte nekem. Milyen csodálatos anyukád van! Kimondottan neked választottam őt ki!

Szeretettel :

A Jóisten”

Szülőként és állatbarátként ez az egyik legszebb dolog, ami valaha történt velünk. Nem tudom kideríteni, ki küldte a levelet, de dolgozik néhány nagyon jólelkű ember a postán…