Kiskarácsony, nagykarácsony, hol van az én ajándékom?
Karácsonyhoz közeledünk. A családban mindenki kérdezgeti egymást, hogy ki minek örülne. Nem beszélünk pénzről. Aztán eljön a nagy nap és az általunk gondosan kiválasztott, a legnagyobb szívvel átadott ajándékról kiderül, hogy árban a töredéke annak, amit a másik költött ránk. Hogyan kezeljük a kínos helyzetet? Történeteket mesélünk, amik valóban megtörténtek velünk.
Amikor a baráti társaságban arról beszélgettünk, hogy kinek milyen „élményei” vannak a karácsonyi ajándékozással kapcsolatban, sorban törtek fel az emlékek. Nem biztos, hogy a legjobbak. Íme a tanácsaink arra az esetre, ha belefutnátok egy hasonlóan kínos karácsonyi szituációba.
Egyik ismerősünk rossz szájízzel mesélte, milyen kellemetlen helyzetbe került, amikor a családban megbeszélték, hogy a felnőttek nem ajándékozzák meg egymást, csak a gyerekeknek vesznek pár ezer forint értékben meglepetést. Karácsony napján jött a meglepetés, amikor ismerősünket egy ajándékcsomag várta a fa alatt. Elmesélte, hogy rém kellemetlenül érezte magát, mert ők a megbeszéltek szerint nem is készültek semmivel.
Hogyan kezeljük a kínos helyzetet? Igyekezzünk a megbeszéltekhez tartani magunkat! Úgy vélem felnőttként már ismerjük önmagunkat annyira, hogy tudjuk, szeretünk ajándékozni. Ebben az esetben ne fosszuk meg magunkat ettől az örömtől, de akkor mondjuk meg a másiknak is, hogy tőlünk bizony számíthat ajándékra.
Akinek az ajándékozás a szeretetnyelve, az szereti apró ajándékokkal, meglepetésekkel a másik tudtára adni, hogy gondol rá. Lehet, hogy a megbeszéltek szerint gondolkodik, de ha lát valamit, amiről eszébe jutunk, kénytelen megvenni, mert ez számára is öröm.
Az ajándékozás annak szimbóluma, hogy gondolunk a másikra.
Vannak, akiknek nem az ajándék, az odafigyelés, hanem a pénzbeli érték a fontos
Sajnos saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy vannak olyan emberek, akiknek csak az számít, hogy az ajándék ára minél több számból álljon. Egyik alkalommal a párom anyukáját leptük meg egy csodaszép virággal, amit hatalmas odafigyeléssel választottunk ki a virágboltban. Mikor megérkeztünk kaptunk egy erőltetett mosolyt és egy kérdést: tényleg csak ennyivel készültünk? Gondolom mindenki el tudja képzelni a döbbenetünket. Persze, anyósról már írtam korábban, de ez egy új fejezete volt az életünknek… Persze a másik éven meg is kaptuk a magunkét: egyikünk sem kapott ajándékot…
Hogyan kezeljük a kínos helyzetet? Jobb, ha elfogadjuk, hogy ő ilyen és nem sértődünk meg. Megoldás lehet, ha megkérdezzük előre, hogy minek örülne a szerettünk és akkor azt kapja, amit ő mondott. Bár így oda a meglepetés örömének, de inkább ez, mint még egy ilyen kínos megjegyzés az általunk adott ajándékra.
Akiről tudjuk, hogy nem szereti a meglepetést, kérdezzük meg, hogy mire vágyik.
Vissza a feladónak
Talán az egyik legkellemetlenebb szituáció karácsonykor, amikor ugyanazt az ajándékot kapjuk vissza, amit mi ajándékoztunk oda egy korábbi alkalommal. Az ajándékzacskók kivételnek számítanak ebben az esetben, mert úgy gondolom, hogy azokat a családok többsége megtartja és szépen eltárolva újrahasznosítják az ünnepekkor – egy dologra azért figyeljünk: a zacskó fülén lévő kártyára van, aki írni is szokott…
Nálunk is, de, ahogy hallottam több családnál, baráti társaságnál előfordult már, hogy visszakapta ugyanazt a bonbont, ajándékcsomagot, de még a karácsonyra kapott karácsonyi pénzt is. Hogy erre, hogy derült fény? Egyik ismerősünknek volt egy gyanúja miszerint az ajándékra szánt pénzt a legközelebbi alkalommal, mondjuk születésnapra visszakapta a rokonától. Hogy ezt bizonyítsa, megjelölte a szélét a papírpénznek. Igaza lett, a rokon minden évben félretette az adott összeget és visszaadta a legközelebbi alkalommal.
Hogyan kezeljük a kínos helyzetet? Ha esetleg egy olyan ajándékot kapunk, aminek nagyon nem örülünk, de kidobni fáj a szívünk, akkor odaajándékozhatjuk valaki másnak. Engem épp a barátnőm keresett meg pár napja azzal, hogy a céges karácsonyon kapott egy fürdőcsomag-szettet, de a felét sem használja annak, amik benne vannak. Megkérdezte, hogy örülnék-e neki, mert tudja, hogy én imádom ezeket. Igent mondtam, nincs belőle sértődés és ő is örült neki, hogy valakit boldoggá tett azzal, ami egyébként csak a polcon porosodna…
Adni vagy kapni? Nem mindegy milyen áron…
Íme, néhány tanács a továbbajándékozással kapcsolatban:
- Figyeljünk a lejárati dátumra! Nem vicc, csokinak és kozmetikumoknak is van szavatossága, ami lejárt az ne kerüljön az ajándékcsomagba.
- Jegyezzük meg, hogy kitől kaptuk azt az ajándékot, aminek mi nem vesszük hasznát. Ha továbbajándékozunk, lehetőség szerint ne a feladónak címezzünk. Lehet, hogy ő még pontosan emlékszik arra a karkötőre, amivel minket lepett meg…
- Pénz is kerülhet a fa alá! Nyugodtan beszéljünk az álmainkról, a céljainkról. Lehet, hogy egy nagyszülő vagy egy távoli rokon nem biztos abban, hogy minek is örülnénk igazán. Elmondhatjuk, hogy gyűjtünk egy nyaralásra, egy koncertre, esetleg egy új cipőre. Mivel nem biztos, hogy valaki megengedhet egy nagyobb összeget magának, örülni fog a lehetőségnek, hogy legalább kicsit hozzátehet a vágyott ajándékhoz.
