Megvizsgálunk, akár akarod, akár nem!

Gyanútlanul, egy egyszerű hüvelyi vizsgálatra készülve ment el egy francia nő a nőgyógyászhoz. Az orvos azonban Pap-tesztet csinált, ami fájdalmas volt, ráadásul a nő előzetes informálása nélkül történt.

Elise ezután utánajárt, hogy megtudja, kötelező-e az orvosnak a betege beleegyezését kérnie? Esete hatalmas vihart kavart mindkét oldalon.

„Egy egyszerű hüvelyi vizsgálatra készültem, hogy megállapítsák, hány hetes terhes vagyok. Csakhogy a nőgyógyászom Pap-tesztet csinált anélkül, hogy szólt volna előtte, ráadásul nagyon fájdalmas volt az egész. Sírva mentem ki a rendelőből.”

Elise-t annyira feldúlta, ami vele történt, hogy az interneten utánanézett: vajon más nőknek is van-e hasonló tapasztalata?

„A doktornő azt tette, amit jónak gondolt, de a beleegyezésem nélkül, mégpedig igen durva módon.”

Elise számtalan ezzel a témával foglalkozó fórumot talált az interneten, többek között orvostanhallgatókét is, akik arról beszélgettek az online térben, vajon helyesen jártak-e el, amikor nem kérték pácienseik beleegyezését egyes vizsgálatokhoz.

„Első hüvelyi vizsgálatomat egy elérzéstelenített betegnél végeztem. Nem igazán rázott meg valahogy meg kell tanulnunk az ilyen dolgokat!”

„Egy nap felajánlották, hogy bevezethetek egy csövet egy úrba, aki épp elhunyt a kórházban. Nem hezitáltam, mivel tudtam, hogy ez az egyetlen lehetőségem.”

Elise és férje, Karim utánajártak, mit tanítanak az orvostanhallgatóknak a páciens beleegyezésének szükségességéről. Kiderült, hogy sok egyetemista alvó (értsd: elaltatott) betegen gyakorol anélkül, hogy erről akár a vizsgálat előtt, akár (legalább) utána tájékoztatnák.

„Ezek a dolgok annyira sokkoltak minket, hogy Karim kitett egy posztot  a Twitterre a követező szöveggel: „Hogyan szerzed meg egy elaltatott páciens beleegyezését egy hüvelyi vizsgálathoz?”

A bejegyzés azonnal robbant. A Lyoni Egyetem eltávolította a hivatkozott dokumentumot oldaláról és azt nyilatkozta, hogy az egyáltalán nem tükrözi az intézmény protokollját

A törvény nagyon egyértelműen fogalmaz e témát illetően: Semmiféle orvosi beavatkozás vagy kezelés nem adható anélkül, hogy előtte ne tájékoztatták volna díjmentesen a pácienst és ne kérték volna a beleegyezését, amit a beteg bármikor visszavonhat. Úgy tűnik, ezt nem veszik igazán komolyan a gyakorlatban.

Ann Charlotte Husson blogger az Elise-zel történtek után blogot indított a francia orvoslás és a betegek beleegyezésének problematikájáról. Ann történeteket kezdett gyűjteni olyan emberektől, akik nem adták beleegyezésüket ahhoz, amit velük csináltak a rendelőkben, kórházakban. Nagyon sokan írtak a blogra, amelynek célja az volt, hogy minél többen lássák: nem egy elszigetelt csoportról van szó, hanem olyan dologról, ami rengeteg embert érint.

„Első nőgyógyászati vizsgálat. Információ: nulla. Beleegyezés kérése: nulla.”

„Az orvos egy fém hüvelytágítót helyezett fel, ami nagyon hideg volt. Amikor kinyitotta a tágító két ágát, úgy éreztem, mintha szétszakítanának belülről. De az orvos csak annyit mondott: „Lazítson.”

Egy olyan vizsgálat, ami egy nőgyógyásznak rutineljárás, egészen máshogy játszódhat le a páciens szemszögéből. Sok orvos azonban azzal érvel, hogy a páciens beleegyezésének megszerzése nem mindig „praktikus”, a betegeknek pedig bízniuk kellene bennük.

„A betegek bíznak bennünk. Tehát a kérdés az, hogy el kell e mindent magyaráznunk, amit velük teszünk?” – teszi fel a kérdést egy orvos.

„Az orvosok megtanítottak, hogyan fedezzem fel a kóros elváltozásokat hüvelyi vizsgálat segítségével alvó betegeken. Hol itt a gond? Tisztelettudóak voltunk velük!” – írja valaki a neten.

„Személy szerint úgy gondolom, hogy időnként igenis használhatjuk a páciensek testét arra, hogy azon mutassunk be dolgokat a fiatal sebészeknek, hogy a jövőben majd el tudják látni a munkájukat. Ez teljesen normális, így tanulunk.” – folytatja az eszmefuttatást az előbb megszólalt orvos.

„Számomra a beleegyezés lehetősége azt jelenti, hogy igent mondok egy általam megértett vizsgálatra, de mondhatok nemet is. Tehát el kell magyarázniuk nekem, mit miért csinálnak és meg kell kérdezniük, egyetértek-e vagy sem, nekem pedig jogomban áll igent vagy nemet mondani.” – mondja Elise.

A VIDEÓT ITT TUDJÁTOK MEGNÉZNI!