Családháló

Kezdőoldal Történetek Mi, európaiak el sem tudjuk képzelni, milyen egy szülés Angolában

Mi, európaiak el sem tudjuk képzelni, milyen egy szülés Angolában

Szívet tépő zokogást hallok a vianai kórház folyosóján, szeretnék valahol nagyon messze lenni. Egy anyuka rohan velünk szembe, magán kívül zokog, üvölt, a kezében kisbaba ruhák, de nincs kire adni…

Írta: Csontos Dóra,

Szívet tépő zokogást hallok a vianai kórház folyosóján, szeretnék valahol nagyon messze lenni. Egy anyuka rohan velünk szembe, magán kívül zokog, üvölt, a kezében kisbaba ruhák, de nincs kire adni…


Nem merünk egymásra nézni, pontosan tudja mindenki, hogy meghalt a kisbabája. Fél óra múlva újra meghalljuk a zokogást, de kiderül, már egy másik anyuka siratja a babáját. Itt, ebben az angolai kórházban, a szülészeten a csecsemőhalál mindennapos.

Orrfacsaró bűzben szivacsos, de ágynemű nélküli ágyakon fekszenek a vajúdó nők. A saját ruhájukban jönnek be, abban szülnek, majd abban hazamennek. “Az afrikai nő bivalyerős” – mondja mosolyogva az egyik orvos, amikor ledöbbenünk azon, hogy hat órával szülés után küldik is haza a nőket. A szülő nők fájdalomcsillapítóról nem is álmodhatnak, a császármetszés pedig nem igazán szokás.

A kórházban százan dolgoznak, ennyi az egészségügyi személyzet, ebből három orvos. Így orvost sem mindig lát a szülő kismama, csak akkor, ha nagy a baj. “Egy ultrahangunk van” – mutatja büszkén a gépet az egyik orvos. “De nem használjuk, csak ha nagyon muszáj” – teszi hozzá.

A szülőszoba padlója beton, és olyan szülőszék, mintha 40-50 évet utaztunk volna az időben. És a berendezés ennyi. Pontosabban van még benne egy kiságy: két pici baba fekszik benne, ikrek. Csak úgy, ahogyan megszülettek fekszenek becsomagolva, a fehér kendő rajtuk itt-ott kakis. Ezek a babák szerencsések, mert születésük után – pár órával ezelőtt – beoltották őket. Ha otthon születtek volna, nem kaptak volna oltást, és ki tudja, mikor kerültek volna orvoshoz.

A szülőszoba padlója beton, és olyan szülőszék, mintha 40-50 évet utaztunk volna az időben. És a berendezés ennyi. Pontosabban van még benne egy kiságy: két pici baba fekszik benne, ikrek. Csak úgy, ahogyan megszülettek fekszenek becsomagolva, a fehér kendő rajtuk itt-ott kakis. Ezek a babák szerencsések, mert születésük után – pár órával ezelőtt – beoltották őket. Ha otthon születtek volna, nem kaptak volna oltást, és ki tudja, mikor kerültek volna orvoshoz.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
A nappalim az irodám – kisgyerekkel

Vajon milyen az, amikor az ember (lánya) reggel felkel, összerakja a gyerekeit, aztán a rutinos iskola-óvoda-bölcsőde kör után visszaül az...

Close