Sisi születésnapja volt karácsonykor

A 178 évvel December 24-én született Sisi, azaz Erzsébet császárné. Mi, magyarok főleg magyarszeretete miatt ismerjük, de a lázadó szellemű szépség valójában ennél sokkal jelentősebb személyisége volt az osztrák udvarnak. Az anyósával folyton hatalmi harcot vívó, törékeny, önfejű és határozott, összezavarodott kislányból komoly nővé érett Sisi lovagolt, költött, utazgatott és ismerkedett mint magánember.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2015. december 26. Aipmilo

A 178 évvel December 24-én született Sisi, azaz Erzsébet császárné. Mi, magyarok főleg – igazság szerint kissé eltúlzott – magyarszeretete miatt ismerjük, de a lázadó szellemű szépség valójában ennél sokkal jelentősebb személyisége volt az osztrák udvarnak. Az anyósával folyton hatalmi harcot vívó, törékeny, önfejű és határozott, összezavarodott kislányból komoly nővé érett Sisi a mai értelemben vett kőkemény feminista volt, aki készakarva hanyagolta el császárnéi kötelességeit, és nagyjából úgy tett-vett az udvarban, ahogy az neki tetszett. Lovagolt, költött, utazgatott és ismerkedett: ilyen volt Sisi, a magánember.


Az 1800-as évek szépségszimbólumaként ismert Sisi életéről mi általában magyar vonatkozásainak köszönhetően hallhatunk.

Sisi mint magyar királynő

A naiv, törékeny kislányként a merev etikettet követő, hideg-rideg, ijesztő császári udvarba került Erzsébet a kezdetektől fogva szimpatizált a magyar kultúrával, először Majláth János gróf jóvoltából találkozott a magyarokkal, aki az udvarba kerülése előtt Ausztria történelmére tanította. Később betegeskedései miatt tett utazásai során ismerkedett meg honfitársainkkal, akik annyira belopták magukat a szívébe, hogy ettől kezdve magyarul tanult, ahányszor csak tehette, Magyarországra jött, és negyedik gyermekét, Mária Valériát már csak a budai várban volt hajlandó megszülni.

Magyarszeretetének hála több hazai épület viseli nevét, de például a budapesti Erzsébet hidat, sőt, Erzsébetváros kerületet is a császárnéről nevezték el. Arról a Sisiről viszont keveset hallhatunk, aki a modern felfogás szerinti feminizmus híveként, szembekerülve a bécsi udvarral, az önmegvalósítást tartotta fontosnak császárnéi teendői helyett.

Nővérét szánták a trónra

Sisi, hét testvéréhez hasonlóan, a teljes szabadság és minimális kötöttségek világában nőtt fel távol a császári udvartól, Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma királyi hercegnő gyermekeként. Szüleinek eleinte eszükbe sem jutott, hogy a szeleburdi Erzsébetet ajánlják az osztrák trónörökös számára feleségül, helyette nővérét, Ilonát szerették volna a fess Ferenc József színe elé állítani. Sisi eleinte csupán kísérőként érkezett anyjával és nővérével a császár nyári rezidenciájára, Bad Ischlbe, de Ferenc József rögtön felfigyelt a gyönyörű fiatal lányra. 1854-ben Bécsben házasodtak össze, Sisi számára pedig ekkor kezdődött látszólag véget nem érő szenvedéseinek sora, amely legfőképp szelídíthetetlen természetének volt köszönhető – nem tudott, sőt, igazából nem is nagyon akart ugyanis beilleszkedni az egyik legszigorúbb etikettet alkalmazó bécsi udvartartásba.

Valóban szerelem volt első látásra

Furcsamód állítólag először nem Ferenc József, hanem a császárnénak később annyi bosszúságot okozó Zsófia főhercegnő volt az, aki kiszúrta a nővérénél, becenevén Nenénél jóval bájosabb és visszafogottabb Sisit magának. Ferenc József csupán néhány órával később, a teadélutánon figyelt fel a valóban gyönyörű hercegnőre, akit anyja kis vonakodás után adott a császárhoz – nem gondolta volna ugyanis, hogy pont kicsit vadóc lánya lesz az, akin megakad a császár szeme, noha Sisi úgy nőtt fel, hogy Mária folyton rosszul kötött házasságát emlegette (férje ugyanis rangban alatta járt). A történészek szerint egyébként mondhatni, szerelem volt első látásra, Sisinek pedig imponált a jóképű férfi, de 15 évesen igazán nem értette, mivel jár majd, ha Ausztria császárnéja válik belőle.