Ajándékozás gyermekszemmel
„Aprócska léptek követnek a konyhába: valami titokzatos készül. A három gyermek visszafojtott suttogása kísér. Már délután kérték, hadd segítsenek ők is, amikor az ajándékba készülő nagy mézeskalács-sütésnek kezdek neki, mert már ők is tudják, adni jobb, mint kapni.”
„Aprócska léptek követnek a konyhába: valami titokzatos készül. A három gyermek visszafojtott suttogása kísér. Már délután kérték, hadd segítsenek ők is, amikor az ajándékba készülő nagy mézeskalács-sütésnek kezdek neki, mert már ők is tudják, adni jobb, mint kapni.”
A fenti sorok Tihanyi Sarolta háromgyermekes édesanyától származnak. Az adminisztrátorként működő édesanya évek óta bevonja 10, 7 és 5 éves lányait a sütés-főzésbe, mert vallja: a segítségnyújtást korán, még gyermekkorban kell megtanítani, hogy aztán felnőve később se legyen idegen a karitatív munka. Évente egyszer összegyűjtik a megunt, vagy éppen ki sem csomagolt játékokat – Sarolta csak mindig egy-egy játékot engedélyez a lányoknak, hogy értékelni tudják, hiába kaptak a nagyszülőktől ennél sokkal többet – és cipősdobozba kezdik csomagolni a kincseket. Ilyenkor persze a nagyobbak már könnyebben megválnak a játékaitól, de a kicsi Eszter még ragaszkodna.
Egyébként édesanyja szerint ő a szociálisan legérzékenyebb. Eszter felmászik édesanya ölébe, és értelmes szemekkel közli: „Tudod, nagyon fáj nekem, ha Mimi macim fázik. És mamival láttunk az utcán földön fekvő bácsikat, és tudod arra gondoltam, biztos ők is fáznak.” Pillanatok alatt hozza a kissé elnyűtt narancssárga ágytakaróját, és lelkesen mutatja: ezt szeretné a cipősdobozba tenni. Saroltával egymásra nézünk és elnyomunk egy félmosolyt, a legfőbb a segítőkészség, bár az tervezett ajándék elnyűtt és túl picike egy felnőttnek, Eszter nem ezeket a felnőttes aggályokat látja. Így ebben az adventben is, ugyan lehet, hogy Eszter takarója nélkül, de szép ajándékokkal megrakva indul a Tihanyi család a Cipősdoboz Várba.
Cipősdoboznyi szeretet
Idén december 22-ig, azaz most vasárnapig gyűjti a Baptista Szeretetszolgálat a karácsonyi ajándékokat tartalmazó cipősdobozokat országszerte 200 gyűjtőponton, így a Cipősdoboz Várban Budapest belvárosában. A 10 esztendős jubileumi akcióra több különlegességgel is készül a szeretetszolgálat: tízfős nagycsaládokat látnak vendégül karácsonyi ebédre a Kempinski Hotel Corvinus Budapestben, 250 állami gondozásban élő gyermeknek tartanak ünnepséget a Magyar Nemzeti Múzeumban és kétezer ajándékot juttatnak el a Böjte Csaba gondozásában élő gyerekeknek.
A szeretetszolgálat az elmúlt tíz évben 150 ezer karácsonyi ajándékot juttatott el a rászoruló gyerekeknek és fiataloknak: tavaly 33 ezer cipősdobozba csomagolt ajándékot tudtak szétosztani, idén pedig szeretnék mintegy 50 ezer gyerek karácsonyát szebbé tenni határon innen és túl – hangsúlyozta Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke az MTI-nek. Hozzátette: a segíteni szándékozók a 1355-ös adományvonal tárcsázásával 300 forinttal támogathatják egy-egy cipősdoboznyi ajándék célba jutását, az interneten pedig kész dobozokat is vásárolhatnak, hiszen a Shopline nemek és korosztályok szerint nyolcféle dobozt állított össze.
Emellett megrendezik a Karácsonyi koncert a Baptistákkal elnevezésű eseményt a Papp László Budapest Sportarénában december 22-én, amelyre több ezer felnőttet és gyereket várnak. A Tízezer gyermek karácsonya – közismertebb nevén a Cipősdoboz-akció – az Operation Christmas Child néven futó nemzetközi mozgalom ötlete alapján született meg. A mozgalom alapgondolata, hogy gyermekek, sőt egész családok készítenek ajándékot rászoruló gyermekeknek. A színes csomagolópapírba öltöztetett cipősdobozok ma már nemcsak sok millió nehéz sorsú gyermek örömét, hanem a szeretet és együttérzés jelképét jelentik szerte a világon. Magyarországon 2004-ben hirdették meg első alkalommal az akciót.
Fotó: MTI- Mohay Balázs
A gyűjtőhelyen sok kisgyermekes családdal találkozunk, és rögtönzött interjúkat készítünk. Az ötéves csibészes mosolyú Milán a Verdák rajzfilmsorozat két nagyon menő matchbox-át adta bele a cipősdoboznyi szeretetbe. Kérésünkre, hogy miért éppen azt a kettőt, kicsit elgondolkodik, majd kedvesen válaszolja: „Mert ezekből kettő van.” Testvére, a kilencéves Luca egy kicsit szégyenkezik öccse miatt, majd megnyugtatjuk, az őszinteség mindennél fontosabb. Luca az iskolájában készített angyalka díszeket és saját zsebpénzén vett gumicukor zacskókat készített a dobozba, melyet nagy odafigyeléssel csomagolt: „Szeretném, ha szép csomagot kapna az a kislány vagy kisfiú, aki megkapja az én csomagomat” – magyarázza.
A kamaszoknak is van szíve
Lapzártánkig 101 millió forint gyűlt össze a Katolikus Karitász javára a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Jónak lenni jó! jótékonysági kampányában, és még folyamatosan érkeznek a felajánlások a licitálható tárgyakra. A közmédia tavaly rendezte meg először a Jónak lenni jó! kampányt, akkor 92,6 millió forint adomány gyűlt össze a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára.
Odébb egy tizenöt éves forma fiú téblábol, ő Ákos, többet nem árulel magáról, és legfőképpen a focis csapattársa iránt érzett szolidaritás hozta ki a térre. Barátja cigány családból származik, és csak nemrég vallotta be, hogy édesapját kirúgták a hentes üzemből, így karácsonyi ajándékra sem telik. Ákos osztály összefogott, és közösen adakoztak a focis csapattársnak, de neki hiányérzete maradt. Egyszerű családból származik, sokáig gondolkodott, aztán elhatározta, nem ciki az adományozás. Így most egy másik csomagot is kihozott: „Valahogy sosem hittem, lehetnek ilyen nagy bajban lévő emberek, mint amilyen a barátom családja. Eljöttem, hogy legalább még eggyel többre helyre juthasson adomány.” Összefogja magán kapucnis kabátját, barátságosan biccent, és elballag a metró irányába. Közben még hátraszól, ne felejtsem el megírni, hogy márciusban jótékonysági tornát szeretne szervezni. Hátha másoknak is jut majd így egy futballmeccsnyi szeretet.
