„Koszosan nem mehetnek dolgozni”

Tapasztalták már Önök, hogy minél kisebb egy gyerek, annál rövidebben, lényegre törőbben fogalmazza meg a véleményét? Kicsiket és nagyobbakat kérdeztünk arról, mit gondolnak a szegénységről.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2013. november 11. szabo.daniel

Tapasztalták már Önök, hogy minél kisebb egy gyerek, annál rövidebben, lényegre törőbben fogalmazza meg a véleményét? Kicsiket és nagyobbakat kérdeztünk arról, mit gondolnak a szegénységről.


A szegénységnek számtalan formája, szintje van. Mást jelent Európában, a fejlett országokban és mást a „harmadik világban”.

Egy viszonylag általánosan alkalmazható lexikoni definíció szerint a szegénység „pénzhiány továbbá a kulturális és társadalmi tőke hiánya, mely által az emberek olyan, tartósan fennálló hátrányos helyzetben vannak, melyből saját erőből nem tudnak kikerülni.”

Ha ez kevés, illetve semmitmondó idézhetünk nagy emberektől gondolatokat:

“Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván.

(Lucius Annaeus Seneca)

“Üres fejjel lehet megélni, üres gyomorral nem.

(Móra Ferenc)

“A pénz talán megrontja a jellemet. A hiánya viszont semmi esetre sem teszi jobbá.

(John Steinbeck)

“Semmi nem pusztítja a lelket úgy, mint a szegénység.

(Jane Austen magánélete c. film)

De nézzük csak meg, mennyivel érzékenyebben, plasztikusabban fogalmaznak a gyerekeink! És mennyire tudják – már pár évesen is – az alapvető gondokat. Érdekes módon mindegyikük valamennyire magyar szempontból látja a problémát, már ennyire korán ismerik, mit jelent nálunk szegénynek lenni.

A 4-5 évesek még viszonylag szűkszavúan:

Vince (4 éves)

– Ki a szegény?

– Akinek nincs pénze.

– Ismersz szegény embert?

– Nem.

– Mit tennél, ha megismernél egyet?

– Adnék neki pénzt.

Marci (5 éves)

Spontán gondolat egy kőrösi hétvégézés után:

– „Anya, ha lenne pénzem, a legszívesebben megvenném a halászlaki leomlott házakat és felújítanám, aztán a földönfutóknak adnám!”

– Ki a szegény?

– Az, akinek nincsen pénze vagy ennivalója se, és szénaháza.

– Ismersz szegény embert?

– Nem.

– Mit tennél, ha megismernél egyet?

– Adnék neki pénzt.

Emma (6 éves)

– Ki a szegény?

– Az, akinek nincs ennivalója és nagyon rongyos a ruhája és ilyen kis szakadt ruhái vannak és nincs semmi pénze, csak egy ötforintosa. Nincsenek jó helyzetben. Csak egy piszkos ételük lehet, egy piszkos kenyér, vagy banán. Nem tudnak boltba járni, nincs innivalójuk, csak egy üres dobozban egy pár korty. Nincs jó életük és nem szeretnek így élni, mert rosszul vannak és meg is betegedhetnek könnyen.

– Milyen a házuk?

– Rongyos, piszkos, csúnya a cserép rajta. A gyerekszegények örülnének valami játéknak, mondjuk egy kis állatkának, hörcsögnek, nyuszinak, és erre nincs pénzük. Nagyon örülnének egy kis játékbabának, vagy egy plüsszsiráfnak.

– Milyen lenne neked, ha te szegény lennél?

– Rosszul lennék, betegnek érezném magma. Jó lenne, ha tudnék az anyukámnak vásárolni ajándékot, de nem tudnék. Nagyon rossz érzés lehet a gyerekeknek, hogy a szülinapjukon nem kapnak semmilyen ajándékot.

– Ha látnál egy szegény embert, mit tennél?

– Vennék neki ennivalót és innivalót és adnék neki egy kis pénzt.

– Hogy néznek ki a szegények?

– Az arcukon ráncok vannak. A fiatal gyerekek is rosszul néznek ki.

– Ha felnőtt lennél, hogy segítenél rajtuk?

– Kérnék sok építőt, hogy szép, ragyogó, csillogó házat építsenek nekik, egy nagy asztalt is vennék sok étellel, pohárral, tányérral, innivalóval és játékokkal.

– Milyen lehet a tél a hajléktalanoknak?

– Nagyon rossz lehet, mert jéggé fagynak, olyan lehet, mint a hűtő és az Északi sark összeadva. Beszereznék valami ruhát és odaadnám nekik. Ha már jég van rajtuk, lebontanám róluk a jeget sok ember segítségével.

– Mit gondolsz a szegénysegítőkről?

– Nagyon élvezik, mert nekik ez jó, hogy jót tesznek a másik emberrel és valamit tudnak segíteni rajtuk.

Ábel (8 éves)

– Miből tudod, hogy valaki szegény?

– Abból, hogy egy koszos utcán ül és alig van pénze, és nincsen semmije. Reggel egyből felül a koszos utcán és kéregetni kezd. Szoktak neki adni pénzt. Azért rossz neki, mert alig jut ételhez, és nagyon kevés pénzt kap. Viszont jó is neki egy kicsit, mert nincs mit elrabolni tőlük.

– Ismersz szegény embert?

– Igen, a múltkor láttam egyet a bolt előtt. Kint ült és kéregetett, és nem adott neki senki. Azt gondoltam, hogy nagyon rossz lehet neki. Megsajnáltam és odaadtam neki az ötven forintot, ami nálam volt. Lehet, hogy egy éjszaka kirabolják és egy koszos utcán ébred majd

– Ha nagy lennél, hogyan segítenél a szegényeken?

– Talán fel fogok találni egy olyan gépet, ami pénzt ad a szegényeknek. Minden szegény emberhez áramosan eljuttatom a pénzt.

– Mit csinálnak a hajléktalanok télen?

– Keresnek egy melegebb helyet. Néhány szegény télen meghal, néhánynak meg olyan erős a szervezete, hogy kibírja a telet.

– Miért nem dolgoznak a hajléktalanok?

– Azért, mert már egy jó ideje az utcán vannak, amit már megszoktak, nincs tiszta ruhájuk, és koszosan nem mehetnek el dolgozni.

– Mit lehetne tenni értük?

– Építtetni kellene nekik egy házat, sok ruhát és családot szerezni nekik.

– Mit csinálnál, ha szegény lennél?

– Én is csak kéregetnék.

És végül Anna, aki a legidősebb volt válaszadóink közül:

Anna (10 éves)

– Ki a szegény?

– Az, akinek a ruhája rongyos, le van törve, szomorú, ha van háza, akkor az romos, de sokszor nincs is hol laknia.

– Jó vagy rossz szegénynek lenni?

– Inkább rossz, de lehet közben boldognak lenni. Attól is lehet szomorú, hogy nincs családja. Úgy is válhat valaki szegénnyé, hogy elkölti az összes pénzét egy dologra. Sokszor alkoholt isznak, hogy elfelejtsék, hogy milyen szomorú és rossz nekik. Vannak köztük önsajnálók is.

– Miért nem  dolgoznak?

– Mert rossznak gondolják őket az emberek, és nem fogadják el őket.

– Hogyan lehet rajtuk segíteni?

– Egyesületet kellene alapítani, és támogatni őket. Akik segítenek rajtuk, azok nagyon jó emberek.